Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)

Mértékegységek és pénzek

PÉNZEK

A XIX. század elején a pénzrendszer alapja még mindig az 1753. évi egyezmény alapján vert ezüstforint /konvenciós v. pengő forint/ volt. 1762 óta azonban bankócéduláknak nevezett papírforintok is forgalomba kerültek, melyek ezüstforinthoz viszonyított értéke 1799-től fokozatosan csökkent /disagio/. 1811-ben névértékűket hivatalosan ötödére szállították le és becserélték az un. váltójegyre, mely a köznyelvben váltó- vagy bécsi értékű forintként honosodott meg. Ennek árfolyama azonban szintén csak rövid ideig maradt azonos az ezüstforintéval, 1816-ban névértékének 2/5-ére devalválták. Bár a pénzrendszer alapja továbbra is a pengő forint maradt, a mindennapi életben elsősorban a váltópénzt használták, így a gabona árát pl. egészen az 1850-es évekig váltógarasban /=3 váltókrajcár/ jegyezték. A pénzverés alapját 1858-ban változtatták meg és ekkor vezették be a 100 krajcárra osztott un. osztrák értékű /=o.é./ forintot.

Átváltási arányok

pengő váltó forint

1 2,5

1

pengő váltó

osztrák értékű

60

24

1

kraj cár

150

60

2,50

1

105

42

1,75

0,75

471