Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)

Faragó Tamás: Katasztrófa és társadalom. Az 1838. évi árvíz történetének vázlata

életet folytató katonaság valamint a jómódú nemesség és arisztokrácia több tagja. Ez a közeledés azonban csak rövid intermezzo volt. Az újjáépítés, a segé- lyek-kölcsönök kapcsán nyíltan láthatóvá, érezhetővé váltak az egyes vagyoni- és státuscsoportok lehetőségeinek különbségei, melyek a távolságérzetet ismét felfokozták.

A társadalmi rétegek arányában a katasztrófa ismét csak átmeneti és kismértékű változásokat okozott. Mint azt már említettük, az előkelőbbek egy része Budára illetve vidékre távozott egy időre. Elment az idegenek, főképp a

diákok egy része is. Ezzel szemben nagyszámú napszámos, kőműves- és ácsle. 95/

gény illetve inas érkezett az építőipari konjunktúra vonzása következtében. Mindez azonban a főváros társadalmának összetételét alapjában nem változtatta meg. Bár az egyes háztartásokat, egyes személyeket sújtó gazdasági veszteségek következtében valószínűleg volt valamelyes mobilitás - feltételezhető, hogy a házak, műhelyek egy része gazdát cserélt, egyesek a veszteségeket nem tudták kiheverni, mások esetleg hirtelen növelni tudták vagyonukat -, nincs adatunk arra, hogy ez komolyabb átrétegződést, komolyabb társadalmi változásokat eredményezett volna. Bácskai Vera elemzése arra a következtetésre jut, hogy az árvíz lényegében nem befolyásolta a társadalom mozgástendenciáit.

Még nehezebb az árvíz tudati hatásának nyomon követése. Egy darabig biztosan nagyon erős volt. A templomokban egészen 1848-ig megemlékeztek a víz betörésének évfordulójáról, maga a katasztrófa pedig számtalan alkalommal megjelent különböző képzőművészeti és irodalmi művek témájaként. Még pedagógiai cél96/

ból is megkísérelték felhasználni. Ez a hatás azonban múlékonynak bizonyult Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hosszú időre elhomályosította az árvíz emlékét. Csak az 1876. évi áradás alkalmával került vissza rövid időre az 1838-as márciusi árvíz a köztudatba, de mivel addigra a Duna katasztrófa-okozó hatását lényegében sikerült kiküszöbölni, nagyobb visszhangot az emberek között feltételezhetően már nem okozott.

A tudati hatások kérdésével lényegében már rátértünk a hosszútávú hatás kérdésére. Ebben az esetben azonban felsorolásunk rendkívül lakonikus lehet: ilyen sem népességi, sem társadalmi, sem gazdasági téren nem mutatható ki. Az árvíz fent említett és lényegében az 1870-es években elenyésző emlékén túlmenően mindössze két területen érezhető a katasztrófa messzebbre nyúló hatása: az infrastruktúrában - elsősorban a Duna szabályozásában -, valamint a város- rendezésben.

36