Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)

Faragó Tamás: Katasztrófa és társadalom. Az 1838. évi árvíz történetének vázlata

életet folytató katonaság valamint a jómódú nemesség és arisztokrácia több tag­ja. Ez a közeledés azonban csak rövid intermezzo volt. Az újjáépítés, a segé- lyek-kölcsönök kapcsán nyíltan láthatóvá, érezhetővé váltak az egyes vagyoni- és státuscsoportok lehetőségeinek különbségei, melyek a távolságérzetet ismét felfokozták. A társadalmi rétegek arányában a katasztrófa ismét csak átmeneti és kis­mértékű változásokat okozott. Mint azt már említettük, az előkelőbbek egy ré­sze Budára illetve vidékre távozott egy időre. Elment az idegenek, főképp a diákok egy része is. Ezzel szemben nagyszámú napszámos, kőműves- és ácsle­. 95/ gény illetve inas érkezett az építőipari konjunktúra vonzása következtében. Mindez azonban a főváros társadalmának összetételét alapjában nem változtatta meg. Bár az egyes háztartásokat, egyes személyeket sújtó gazdasági veszteségek következtében valószínűleg volt valamelyes mobilitás - feltételezhető, hogy a házak, műhelyek egy része gazdát cserélt, egyesek a veszteségeket nem tudták kiheverni, mások esetleg hirtelen növelni tudták vagyonukat -, nincs adatunk arra, hogy ez komolyabb átrétegződést, komolyabb társadalmi változásokat ered­ményezett volna. Bácskai Vera elemzése arra a következtetésre jut, hogy az ár­víz lényegében nem befolyásolta a társadalom mozgástendenciáit. Még nehezebb az árvíz tudati hatásának nyomon követése. Egy darabig biz­tosan nagyon erős volt. A templomokban egészen 1848-ig megemlékeztek a víz be­törésének évfordulójáról, maga a katasztrófa pedig számtalan alkalommal megje­lent különböző képzőművészeti és irodalmi művek témájaként. Még pedagógiai cél­96/ ból is megkísérelték felhasználni. Ez a hatás azonban múlékonynak bizonyult Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hosszú időre elhomályosította az ár­víz emlékét. Csak az 1876. évi áradás alkalmával került vissza rövid időre az 1838-as márciusi árvíz a köztudatba, de mivel addigra a Duna katasztrófa-okozó hatását lényegében sikerült kiküszöbölni, nagyobb visszhangot az emberek kö­zött feltételezhetően már nem okozott. A tudati hatások kérdésével lényegében már rátértünk a hosszútávú hatás kérdésére. Ebben az esetben azonban felsorolásunk rendkívül lakonikus lehet: ilyen sem népességi, sem társadalmi, sem gazdasági téren nem mutatható ki. Az árvíz fent említett és lényegében az 1870-es években elenyésző emlékén túl­menően mindössze két területen érezhető a katasztrófa messzebbre nyúló hatása: az infrastruktúrában - elsősorban a Duna szabályozásában -, valamint a város- rendezésben. 36

Next

/
Thumbnails
Contents