Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)

Patkóné Kéringer Mária: Pest megye és az 1838. évi árvíz

Láthatjuk tehát, hogy a veszély elmúltával igen felemás módon rendező­dött az egyes helységek és emberek sorsa. A helyi igazgatás már akkor kezdte feledni, hogy milyen sorscsapás érte a megyét, amikor a külföldi a részvét jegyében még folyamatosan küldte adományait. Természetesen a legtöbbet ebből a főváros kapta, de számtalan adomány érkezett Pest megye részére is. Érkez­tek adományok Csehországból, Galíciából, az osztrák és német tartományokból. Jött segítség a távoli területekről is, így pl. Skóciából, Hollandiából, Dá­niából, a Yorki grófságból stb. A segítőkészségnek egyéb jelei és módjai is voltak. Néhányat jelentő­ségénél fogva szeretnék kiemelni. Heckenast Gusztáv könyvárus és könyvkeres­kedő árvízkárok okozta veszteségeinek enyhítésére meghirdette a "Budapesti Árvizkönyv"-et, melyben a kor legjelesebb toliforgatói írtak. (Többek között: Bajza József, Czuczor Gergely, Fáy András, Garay János, Kölcsey Ferenc, Schedi /Toldi/ Ferenc, Vörösmarty Mihály.)~>^ Balásfalvi Orosz József az árvizek tör­ténetét ismertető művet kívánt megjelentetni. A szerző a kiadvány árusításá­c o ból befolyt összeget segélyezési célokra kívánta fordítani. ° A rászorulókon való segítés másik nemes példája volt a különböző ren­dezvények bevételeinek felajánlása. így pl. Vácon június 10-én tartott "Kül­földiek" c. színmű bevételét, valamint az utána megrendezett táncmulatság hasznát is a megye károsultjainak ajánlották.^ Frankenburg Adolf "Humorista" június 2-án tartott felolvasásán a résztvevők részvételi díját ajánlotta fel hasonló célokra.^ Ezen nemes felajánlást a megye kellő udvariassággal köszön­te meg, megemlékezve a nádor ismételt kegyes külön adományáról is. "...Nádor Ispány Fő Császári és Királyi Fő Hercegsége, ezen megye örökös Főispánja, ki­nek mindenre ható gondoskodása már eddig is annyiakat ragadt ki a kétségbee­sés örvényéből,itt is első lévén az ügy pártolásában fenséges személye részé­ről 100 pFt-okat méltóztatott ... átadni. .Egyébiránt tellyes mértékben méltá­nyolván az egybe gyűlt Rendek Frankenburg Adolf dicséretes tettét, mi sze­rént semmi más, mind egyedül a nyomorultak segítésére keblében égő Nemes vágy kielégítésére ... semmit el nem mulasztott, mi a fentebb érintett előadást érdekessé tehetné..." A fentiekhez hasonlóan a megye más levelében is hála szavait fejezte ki a nádornak, hogy jó példájával másokat is adakozásra, ön­zetlen segítésre buzdított. Megemlékeztek arról is, hogy a nehéz napokban sa­ját magát sem kímélve, naponta járt Pest és Buda közt, sőt a mentésben is te­vékenyen részt vett. 256

Next

/
Thumbnails
Contents