Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)
Bácskai Vera: Társadalmi változások Pesten az 1830-1840-es években
nem nyerte el az ezzel összhangban álló társadalmi presztízst, az érdekei megfelelő képviseletéhez szükséges pozíciót. A gazdasági és társadalmi átalakulásban leginkább érdekelt réteg részben kiszorult, részben önszántából távolmaradt a várospolitikától. Hiába szereztek polgárjogot, választották néhány képviselőjüket a városi vezető testületekbe, a polgárság zöme a kiváltságaikat, gazdasági helyzetüket, társadalmi pozíciójukat aláásó, megrendítő, tehát érdekeiktől idegen társadalmi átalakulás híveit, képviselőit látta bennük. A gazdasági és szellemi elit társadalmi elismerése a politikai szövetséges, a liberális nemesség részéről is ambivalens volt. Az értelmiség egy részétől, főleg annak plebejus szárnyától a társadalmi átalakulás céljainak radikális megfogalmazása miatt idegenkedett. A gazdasági elit képviselői közül azokat sem tartotta egyenrangú félnek, akik megszerezték a nemesi címet, akikkel együtt üléseztek a részvénytársaságokban, vacsoráztak a kaszinóban, tanácskoztak a különböző gazdasági és politikai kérdésekben. A rendi korlátok és a mély társadalmi különbség a nemesség és a születő nagypolgárság között nem omlottak le, mégha a válaszfalak talán kevésbé voltak már merevek. A születő nagypolgárság ambivalens társadalmi, politikai helyzete, hatalmi pozícióinak a gazdasági életben betöltött szerepével összhangban nem álló alakulása növelte a társadalmi feszültségeket a tehetősebb rétegeken belül is, tovább bonyolítva az árvízi katasztrófa, majd az azt követő rossz termésű évek, s végül a közvetlenül a forradalom előtt kirobbanó gazdasági válság következményeitől egyre jobban megnyomorított és növekvő tömegű városi szegénység, egyébként számos tekintetben ellentétes érdekű rétegei és a városi polgárság között éleződő ellentéteket. 235
