Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)
Bácskai Vera: Társadalmi változások Pesten az 1830-1840-es években
218 x'j A pesti társadalomban végbement átalakulás mélysége és iránya a budai fejlődéssel összehasonlítva értékelhető pontosabban, ahol, számos analóg jelenség ellenére az átalakulás iránya eltérő, üteme pedig a pestinél jóval las- sabbnak bizonyult. A budai fejlődés nyomonkíséréséhez jóval szőkébb forrásbázis állt rendelkezésre, következtetéseink levonásánál csak az 1793.és 1822. évi adójegyzékek Nagy Lajos tollából származó elemzésére, valamint az 1840. évi jövedelemadónak saját magam által korábban végzett feldolgozására támasz- 22 kodhattam. Míg Pesten, létszámuk állandó növekedése ellenére a 18. század végi, 23,3 százalékról /és az 1837. évi 21 százalékról/ 13,4 százalékra csökkent a napszámosok és kapások aránya az adófizetők között. Budán éppen ellenkezőleg az 1793. évi 20 százalékról 1840-re 24 százalékra nőtt. Meglepő módon, annak ellenére, hogy a bortermelés továbbra is megőrizte jelentőségét,egymás közötti arányuk gyökeresen megváltozott. A kapások száma 819-ről 264-re, arányuk 16,6 százalékról 6 százalékra csökkent, míg a napszámosoké 151-ről 810-re, arányuk 3 százalékról 18 százalékra emelkedett. Adótételeik is nagyobb mértékben különböztek egymástól, mint Pesten: a kapásoknak a budai legények adójával teljesen megegyezően 1 forint 10 krajcáros jövedelemadója meghaladta a pestiekét, és több mint kétszerese volt a budai napszámosokra kirótt 30 krajcárnak. / Pesthez hasonlóan Budán is nőtt az adófizető legények aránya: 1793-ban még az összes adózó 3,2 százalékát, az iparűzők 9,6 százalékát tették ki. 1822-ben arányuk 6, illetve 20 százalék, 1840-ben 11, illetve 28 százalékra nőtt. A kézművesipar céhes viszonyai tehát itt is bomlóban voltak, de jóval csekélyebb mértékben, mint Pesten. Nem csak azért, mert a legények aránya csak töredéke volt a pestinek, hanem, mert túlnyomórészük /51 százalék/ még az építőiparban nyert alkalmazást, a ruházati iparban dolgozók aránya mindössze 17 százalék volt. /Az 1840-ben adóztatott legények száma /494/ teljesen azonos volt az 1828-ban összeírt legények számával, akik akkor a városban dolgozó legények egyharmadát tették ki./ A kézművesipar Budán tehát jobban és tovább megőrizte tradicionális kereteit, 'A. kereső lakosság jövedelmei, az adótétp-Jo-khől itAlve. alacsonyabbak vnl- tak, mint Pesten: a kézművesek pesti 4 forint 20 krajcáros átlagadójával szemben itt átlagosan 3 forint 40 krajcárt fizettek. A szakosodott kereskedők adótételei között még nagyobb a különbség: a pesti csaknem 7 forintos átlaggal szemben a budaiaké csak 3 forint 30 krajcárra rúgott, azaz alacsonyabb volt a kézművesek átlagadójánál is. Sokkal kevesebb volt az 5 forintnál nagyobb átlagadót fizető szakmák aránya is: az összes adózóknak mindössze 8 százaléka tartó-
