Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)
Bácskai Vera: Társadalmi változások Pesten az 1830-1840-es években
keletnél észlelhető csökkenése is e közösségeknél volt a legnagyobb mértékű. /A katolikusoknál másfél, a protestánsoknál 5 százalékkal süllyedt a kiskorúak aránya./ A görögkeletieknél a kiskorúak - elsősorban a kiskorú fiúk - aránya, amely a század elején nagyjából a katolikusokkal egyezően alakult, az 1830-as évektől kezdődően jelentősen növekedett. A zsidóknál viszont a kiskorúak aránya az 1800-as években még elmaradt a katolikusok mögött, és nagyjából a protestánsokéval egyezett, annak jeleként, hogy e felekezet tagjai között is túlsúlyban voltak a fiatal, családalapítás előtt álló bevándorlók. A következő évtizedben több mint 16 százalékkal növekedett a kiskorúak aránya, akik ekkor a közösség létszámának 60 százalékát tették ki, míg a többi felekezetnél 50 százalék alatt maradt. A kiskorúak aránya a következő évtizedekben e vallásfelekezetnél is erőteljesen csökkent, de a század közepén észlelhető 50 százalékos arány így is messze meghaladta a többi hitfelekezetét. E jelenség nem a nagyobb gyermekáldással, hanem inkább azzal magyarázható, hogy a zsidó családokban tovább maradtak otthon a gyermekek, ami feltehetően összefüggött a kereskedelem jelentős szerepével. A fiúk többsége a szakma alapjait az apai üzletben sajátította el, és segédként, gyakornokként is igyekezett pesti cégeknél elhelyezkedni, s így továbbra is otthon lakott. Ezen kívül a jelentősebb vidéki kereskedők is a pesti cégekhez küldték fiaikat tanulni. Aj>rotestáns családoknál viszont az egész vizsgált korszakban nagy különbség mutatkozott a fiúk és lányok arányában, az utóbbiak javára, azaz a fiúk elég korán kikerültek a családból. A katolikus családoknál csak az 1840-es évek végén mutatkozott számottevő különbség a kiskorú fiúk és lányok arányában, az utóbbiak javára, a görögkeletieknél már az 1820-as évek végétől, míg a zsidóknál az 1830-as évek közepén, feltehetően a nem toleráltak kiutasításának és letelepedési korlátozásainak következtében csökkent a fiúk aránya, míg a letelepedési korlátokat lazító 1840-es törvények után a két nem aránya a kiskorúak között, a leánytöbbség ellenére újra kiegyensúlyozottabbá vált. A nemtelenek összeírásai a felekezetek közül csak a zsidó férfiak kormegoszlását mutatták ki külön. Az 1810-es évek végén a 17-40. évesek aránya magasabb volt az átlagosnál, ezek a férfiaknak csaknem a felét tették ki, míg a 17 éven aluliak aránya jelentősen, a 40 évesnél idősebbeké csekély mértékben maradt el a városi átlag mögött. Utóbbiak aránya az egész vizsgált időszakban az átlagosnál alacsonyabb maradt, míg az 1820-30-as éveket a 17 éven aluliak növekvő aránya jellemezte. A forradalom előestéjén azonban, a 40-es évek na- gyobbarányú betelepülési hulláma következtében a fiatal évjáratok aránya az átlag alá süllyedt,a 17-40 éveseké a fölé emelkedett. 207
