Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)
N. Czaga Viktória - Gajáry István: Árvízkárosultak Budán 1838-ban. (Országút és Újlak társadalma)
nemcsak bútorkárról, hanem munkaeszköz- és, hogy nemcsak terménykárról, hanem a foglalkozáshoz szükséges nyersanyagkészlet káráról is szó van.^ Az áru pusztulásáról - sajnos - már nem kaptunk ennyire részletes képet. Figyelemre méltó mindenesetre, hogy a két, árukárt bejelentő háztulajdonos vesztesége nagyobb összeget tesz ki, mint a hét háztulajdonos együttes terménykárának értéke.1 E városrészben mindössze nyolcán vettek fel összesen 8.980 pft kölcsönt. A legalacsonyabb 80 pft, a legmagasabb 2.000 pft volt,^ de nem a felvett kölcsön érdemel figyelmet, hanem az, hogy igen alacsony kárösszegre is aránylag magas összeget utaltak ki: 34. tábla Az árvízkárosult országúti házbirtokosok által felvett kölcsön foglalkozás k vf t á r pft kölcsön pft szőlőbirtokos 470 188 80 pékmester özv. 159 63 200 fuvaros 793 317 500 fakereskedő 440 176 600 molnármester 565 226 800 kovácsmester 2.985 1.194 800 sertéskereskedő 3.130 1.264 2.000 fakereskedő 985 396 2.000 ötven árvízkárosult kézműves-kereskedő és egyéb foglalkozású lakos ingóságaiban mértek fel kárt a házbirtokosoké után: 35. tábla Az árvízkárosult országúti bérlők kára ingóságokban bérlők berendezés, terménykár árukár száma bútor stb. vft ptf vft pft vft pft 50 3.795 1.518 1.855 742 1.840 736 Kilencen foglalkoztak közülük szőlőműveléssel, huszonkilencen iparral, hárman kereskedők voltak, s tíz egyéb foglalkozású között találkoztunk masinisztával, mosónővel, kékkő-készítővel, lakkozóval, kártyafestővel is. Az iparral foglalkozók között nemcsak a mesteremberek; hanem a segédek és legények kárát is összeírták?^ 163
