Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)
N. Czaga Viktória - Gajáry István: Árvízkárosultak Budán 1838-ban. (Országút és Újlak társadalma)
ÁRVÍZKÁROSULTAK BUDA-ORSZÁGÚTON Buda e külvárosa - mint már utaltunk rá-, jóval csekélyebb mértékben károsult, mint Újlak: a házaknak csak 8,24 százaléka rongálódott meg, s mindössze 1,03 százaléka dőlt össze. A károsodás mértéke - az egyes házakat vizsgálva -, igen nagy eltérést mutat: a 100 vft-tól /25 pft/ a 8.000 vft-ig /3.200 pft/ terjed. Az adókönyv osztályozása szerint az itt épült házak sem értékesebbek az újlakiaknál: ugyanúgy a 6. osztálynál kezdődik az épületek besorolása, s az árvízkárosult házak is a 6-9. osztályból kerültek ki. Területük nagyságába itt is bele számított a belső kert-udvar-/gyümöl.. . .. 70 esős/ stb. együttese. 30.tábla Az országúti árvízkárosult házak adóosztály szerint és területük nőiben nöl a d ó o s z t , á 1 y összesen: 6. 7. 8. 9. 0-999 4 5 6 15 100-199 4 7 6 17 200-299 82 10 300 felett 3 14 besorolás nélkül _ — — — 3 összesen: 19 13 14 49 Az Országúton több a nagyobb alapterületű ház, mint Újlakon, ahol 201 károsultból csak 11 volt 200-099 nöl között, míg e városrészben a negyvenkilencből tíz.Ennek az a magyarázata, hogy e külvárosban nemcsak a belső kert, udvar /gyümölcsös/ stb. együttese növelte meg az épületek nagyságát, hanem a műhelyek, üzlethelyiségek, raktárak is. Az országúti kárfelmérők min den egyes károsult háztulajdonos foglalkozását pontosan feljegyezték. A leg nagyobb alapterületű házak birtokosai pl. kivétel nélkül iparosok voltak: molnár, varga, vendéglős, ácsmester. 31. tábla Az árvízkárosult országúti háztulajdonosok foglalkozás szerint árvízkárosult őstermelés ipar kereskedelem egyéb ismeretlen háztulaj donosok 46 4 22 7 ö 4 161
