Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)
N. Czaga Viktória - Gajáry István: Árvízkárosultak Budán 1838-ban. (Országút és Újlak társadalma)
14. tábla szakma, iparjog A nagyobb létszámot foglalkoztató ipari szakmák Országút Új lak Országút szakma, iparjog Ú j lak hentes 7 2 szabó 20 10 molnár 41 24 cipész 7 41 pálinkafőző 12 7 asztalos 5 2 fogadós 4 16 bodnár 4 7 kőműves 3 27 haj óács 6 1 ács 14 37 fuvaros 6 12 téglavető 1 6 fiákeres 2 8 tímár 5Ezek a számok magukban csak fenntartásokkal értékelhetők, hiszen nem ismerjük a mögöttük rejlő termelési kapacitást, sőt, az iparosok jogállását sem, ami különösen fontos lenne Budán, ahol igen magas volt a céhen kívüliek, az ún. 30 kontárok száma, az említett, szakmák azonban többnyire olyanok, hogy nagyobb létszámuk jelentős részben helyi szükségletek kielégítésére is szolgálhat. Az árvizet megelőző évtized során mindkét külvárosban nőtt az iparosok száma és kis mértékben megindult a differenciálódás: Újlakon már három bedolgozó (Stückmeister) is lakott, egyikük szabó, másikuk kalapos, míg a har,- madik bádogos volt, - ráadásul az utóbbi kettő egyedül foglalkozott iparával a két külváros területén. A helyzet felemásságát mutatja ugyanakkor az iparágak, szakmák számának alakulása (Ld. V. függeléket) Pest-Budán 1828-ban nem kevesebb, mint 153 szakmát írtak össze, ami a legdifferenciáltabb iparú településsé tette az országban a két várost. A vizsgált külvárosokban található mesterségek száma olyan magas, hogy Körmöcbányái, Nagybecskerek, Zombor, Arad, 32 stb. egész iparára jellemzően fordult elő hasonló. A mérleg másik oldalán az ellátandó lakosság áll, s ebben már korántsem olyan jó a helyzet. 15. tábla Az egy iparűző által ellátott lakosok száma az ellátók_________________Új lak__________Országút önálló iparos3^ 43 55 összes iparos*3^ ______________17________________16 a / céhes mester és zsidó iparos b/ mester, pallér, legény, bedolgozó /ún. Stückmeister/ és zsidó összesen 144
