Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)

N. Czaga Viktória - Gajáry István: Árvízkárosultak Budán 1838-ban. (Országút és Újlak társadalma)

A 9. és 10. adóosztályba sorolt házak birtokosainak foglalkozási összetétele, a házak nagysága szerint

Új lakon

5. tábla

9.

osztály

10.

osztály

foglalkozás

2050- 100- 150össze2050100- 150200

össze49

99

149 199

sen

49

99

149

199

felett sen

őstermelés

2

79

4

812

ipar7

2

9

4

15

kereskedelem2

,

222

birtokos110

napszámos

2

4

2

8

5

1015

többfoglalkozású110

ismeretlen

3

7

1

11

7

8

21

18

"örökös"

4

812

5

38

összesen

11

37

3 2

53

25

32

2

0

1

60

Ezek között tehetősebbnek számitó csak kettő akadt, a két kereskedő: közülük egyiknek egy háza került a 9. osztályba, míg a másiké a másik három ház együtt, így ezek,mivel kicsik és valószínűleg rosszak, szegényebb lakosok részére jelenthettek hajlékot. {Az 58. számú, legnagyobb házban a tulajdonoson kívül 2 adózó lakó volt: egy napszámos és egy özvegy pékné.) Igen jellemző, hogy-a 36 napszámos-házbirtokos 23 százaléka és a házas őstermelők házának 40 százaléka ezen adóosztályba tartozott. /A többi foglalkozási ágban jellemző tendencia - a kutatás jelenlegi fázisában - nem mutatható ki./

Az őstermelés helyzetének közelebbi vizsgálhatósága érdekében fontos áttekintenünk a mezőgazdasági ingatlanok birtokviszonyait is, elsődlegesen a szőlőkét, hiszen - főként Újlak - elsődlegesen szőlőtermő területként él az irodalomban. Schams idején a budaiak 7683 negyed szőlőt birtokoltak, Nagy Lajos számításai szerint pedig a XIX. század első felében - alig változón - Újlakon 449-499 szőlőbirtokos volt, s fejenként átlag 2,5 negyed szőlővel rendelkeztek. Ez összesen a budai szőlők 14,6-16,2 százalékát tette ki, s ezek

20

a földek az évtizedek során folyamatosan, egyre jobban aprózódtak.

136