Budapest munkásmozgalma 1919-1945. Bibliográfia (Budapest, 1965)

Munkáspártok és a befolyásuk alatt álló mozgalmak - politikai elnyomás - 1919 augusztus - 1924 május

62

munkáspártok, mozgalmak, politikai elnyomás

Nemes Dezső és Orbán László hozzászólásával.

948. [Szerényi Sándor] Sas: Harcra a második vörös májusért. = Űj Március 1930. p. 69—77.

Visszatekintés az elmúlt 10 év csendes májusaira. Harci célok.

949. Tamás Aladár: A párt tagja lettem. = Lányi E.: Hősi harcok emlékei... 1960. p. 83—86.

Epizódok a bp-i kommunisták illegális munkájából (1920-as évek közepe).

950. Tíz év után. = Kommunista 1928. No 12. nov. p. 1—3.

Vezércikk a párt megalakulásáról, munkásságáról.

S51. 10 éves a Magyarországi Vörös Segély. = Kommunista 1933. No 8. nov. p.

6—7.

15 000 esetben nyújtott jogvédelmet. 10 000 esetben adott anj'agi támogatást 560 000 P- vel. 200 munkást börtönöztek be VS tevékenységért, 50 évet töltöttek börtönben VS- funkcionáriusok.

952. Tízéves a Magyarországi Vörös Segély! = Üj Március 1933. p. 37—39.

A VS mártírjai. Eleinte a szocdemek kezelték a pénzeket, 1928-tól a VS. — A magán- tisztviselőknél egész szakosztályt zártak ki, mert követelték, hogy a szakszervezet tiltakozzon Sallai és Fürst kivégzése ellen. — A VS tizedik, „Sallai és Fürst év”-ében fokozott munkára hív fel.

553. Tóth Sándor: Emlékeim a KIMSZ-ről. = Pajtás 1955. dec. 29., 1956. jan. 5.

554. Varga Jenő: A magyarországi szociáldemokrata párt 50 éves fennállásához. = Új Hang 1941. No 1. p. 6—20.

A párt történetének rövid áttekintése. Bp-i eseményekkel.

955. Vas Zoltán: Tizenhat év fegyházban. Bp., Szikra 1945. 244 p. 8—21859

Vas Z., Rákosi M. és több vezető kommunista eliogatása. bebörtönzése. Naplófeljegyzések (1925—1940).

1919 augusztus — 1924 május

956. Bellér Béla: Tudósok az ellenforradalom viharában. = Valóság 1960. p. 83—87.

Eljárás haladó szellemű egyet, tanárok ellen a bp-i egyetemen a Tanácsköztársaság bukása után. Alexander Bemát, Alexits György, Benedek Marcell, Czebe Gyula, Vámbéry Rusztem, Kovács Gábor, Pikier Gyula, Pólya Jenő, Ónodi Adolf ügye. Kiv. j egyzőköny vekből.

957. Bölöni Györgyné: Szenvedések könyve. 111. Bp., Szépirod. K. 1957. 233 p. 3 t.

8—30159

B. Gy.-né ,,kémgyanúsként” 1920 jún.-ban

a Margit krt-i katonai fogházba, onnan az Alkotás u.-i rabkórházba került, 6 hét múlva szabadult. Saját és fogolytársainak embertelen szenvedéseit irta meg memoárjában, hogy felhívja a világ figyelmét a fehérterror igazi arculatára. Először a Bécsi M. Kiadónál jelent meg.

958. Diószeghy Tibor: Látta-e már Budapestet éjjel? 1920. = Markovits Gy.: M. pokol.. . 1964. p. 38—41.

A fehérterror garázdálkodásai.

959. Fényes László: A gyilkosok munkája és mosdatása. = Népszava 1924. nov. 1. p.

7—8., nov. 4. p. 3., nov. 5. p. 3—4., nov. 7. p. 5—6.

Az ellenforradalom hét áldozata: Cserven- ka Miklós, Ludasi Jenő, Vitriol Abrahám. Neumann Béla, Sipos József, Reiner Ferenc és Paulik János, meggyilkolásuk körülményei és dokumentumai.

960. Gábor Andor: Csekmanek. = G. A.: Bécsi levelek 1945. p. 220—222., G. A.: ösz- szegyűjt. cikkek 1920—1921. 1. köt. 1955. p. 358—361.

A fehérterror biráiról és ügyészeiről általában.

961. Gábor Andor: Egy britanniás naplója. = G. A.: Véres augusztus 1959. p. 59— 64.

Egy britanniás tiszt önvallomása pályája kezdetén.

962. Gábor Andor: Hamburgerné. = G. A.: Bécsi levelek 1945. p. 143—147.; G. A.: Ősz-