Tolnai György (Szerk.): A Tanácsköztársaság Budapestje a korabeli lapok tükrében. Bibliográfia (Budapest, 1969)
III. A nemzetközi és a nemzetiségi mozgalmak, a külföldi pártszekciók és a nemzetközi ezredek tevékenysége
III. A NEMZETKÖZI ÉS NEMZETISÉGI MOZGALMAK. A KÜLFÖLDI PÁRTSZEKCIÓK ÉS A NEMZETKÖZI EZREDEK TEVÉKENYSÉGE 1. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG NEMZETISÉGI POLITIKÁJA Magyarország Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság GLEICHBERECHTIGUNG der ungarischen Sprachen ln Amtsverkehr. = Volksstimme, ápr. 9. 6. 1. - MAGYARORSZÁG föderalisztikus tanácsköztársaság. = Vörös Újság, ápr. 10. 1. 1. - DAS NATIONALITÄTEN problem. = Volksstimme, ápr. 24. 1. 1. - RÉVAI Józsefi Sovinizmus és proletárdiktatúra. = Vörös Újság. máj. 22. 5. 1.- A MAGYARORSZÁGI Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság Alkotmánya. = Tanácsköztársaság. jun. 28. 1-4. 1. - DREPTUL nationalitátilor in republica Sfaturilor. = Rév. Soc. jun. 29. 2. 1. A Tanácsköztársaság szocialista szellemben kívánta megoldani a nemzetiségi kérdést. A Forradalmi Kormányzótanács ápr* 7-i ülésén eldöntötték és a Tanácsköztársaság alkotmánya jun. 23-án kimondta: Magyarország szocialista föderativ állammá alakult, amelyben az 'ország meg nem szállt területén élő nagyobb létszámú nemzetiségek nemzeti kerületeket alkotnak. Ilyan volt a földrajzilag nem összefüggő német és a kárpátukrán Ruszka-Krajna terület. Ezek munkás és paraszt-tanácsai megválasztják nemzetiségük népbiztosait. A felszabadult területek nemzetei külön tanácsköztársaságokat alkothatnak, szövetségben a Magyar Tanácsköztársasággal. Ilyen volt a Szlovák Tanácsköztársaság. 2. A NEMZETISÉGEK A TANÁCSKÖZTÁRSASÁGBAN A) NÉMETEK A német népbiztosság. A német kisebbség a Tanácsköztársaságért- 211 -
