A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1601 előtti nyomtatványainak katalógusa (Budapest, 2001)
Bevezetés
BEVEZETÉS A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár jelen katalógusa annak az országos programnak a keretében jött létre, amely célul tűzte ki a hazai közgyűjtemények ló- ló. századi könyvanyagának egységes feltárását és gyüjteményenkénti közzétételét. Ez az Országos Széchényi Könyvtár Régi Magyarországi Nyomtatványok osztálya által meghirdetett program kezdetben a “Kulturális és történelmi emlékeink feltárása, nyilvántartása és kiadása” elnevezésű kutatások keretében folyt. Lényege, hogy a nyelvi, területi és terjedelmi szempontokat figyelmen kívül hagyva, a korszak valamennyi nyomtatványa azonos igényességgel és szerkezetben, a példányok egyedi sajátosságait is tükrözve kerüljön feltárásra. Katalógusunk a könyvtár 1601 előtti nyomtatványainak, 985 mű 1022 példányának a részletes leírását tartalmazza, egyetlen betűrendbe sorolva az ős- nyomtatványokat (54 mű 58 példányát), a csekély számú régi magyarországi nyomtatványt (9 mű 10 példányát) és az állomány legnagyobb részét kitevő külföldi, idegen nyelvű munkákat, az űn. antikvákat. Utóbbiak közt 105 mű 115 példánya az RMK III. körébe tartozó hungarus szerző munkája, 129 tétel pedig tartalmi hungarikum, Apponyiana. A korszak egyleveles nyomtatványaiból 9 található a katalógusban. A gyűjtemény kialakulása A főváros 1904-ben megnyíló könyvtára számára már a 19. század második felében gyűjtötték előbb a Statisztikai Hivatal, majd 1892-től a Fővárosi Levéltár könyvtárában elsősorban a statisztikai, közigazgatási és a főváros történetére vonatkozó műveket. A “Budapest fő- és székváros könyvtára 1893” bélyegzővel és későbbi változataival ellátott könyvek között ugyanakkor olyan könyvritkaságokat, ősnyomtatványokat és 16. századi nyomtatványokat is találunk, amelyek várostörténeti vonatkozás hiányában egy bibliofil jellegű, a későbbi, 09-cel kezdődő jelzetű különgyüjtemény kialakítását is előkészítették. A könyvtár ezen “előtörténetéből” való a Buda legrégibb ábrázolását tartalmazó Schedel-krónika első, 1493-as latin (806) és 1496-os német nyelvű (805) kiadása, Ptolemaios földrajzi és más munkáinak 16. századi latin és olasz nyelvű kiadásai (745-747, 749), Sebastian Münster Cosmographiajának 1578-as bázeli kiadása (607), Gerardus Mercator 1595-ben megjelent atlasza a pompás fametszetek kézi festésével (589). A Szabó Ervin vezetése alatt általános társdalomtudományi gyűjtőkörűvé alakult Fővárosi Könyvtár 1913-1914-ben állította fel különgyüjteményeit, köztük a Budapest (ekkor még “Budapesti”-nek nevezett) gyűjteményt és a 09-es ritkasággyűjteményt, amely elnevezését a tizedes osztályozás ritkaságokat jelölő szakjáról kapta. E gyűjtemény első kezelője maga Szabó Ervin volt, míg kéVII
