A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1601 előtti nyomtatványainak katalógusa (Budapest, 2001)

Mutatók - Rozsondai Marianne: Történeti könyvkötések a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban

egy 1718-ban Pozsonyban nyomtatott könyv kötése dr. Drescher (Szentkúty) Pál könyvtárából. Jelzete: Bf 0910/234.)

Amint a régi könyvanyaggal rendelkező magyar könyvtárakra általában, a FSZEK 1601 előtti könyveinek történeti kötéseire is jellemző, hogy mind a gótikus, mind a reneszánsz stílusban készített könyvkötések döntő többségükben német nyelvterületről származnak. A gótikus kötések között vannak kolostori és polgári műhelyben készült darabok. A kolostori kötések egyik szép példája a katalógus 710. számán lévő, Petrus Lombardus népszerű művét borító, 1. kötés, amely a nürnbergi karthauzi kolostor könyvkötőműhelyének terméke2. Ez a kolostori könyvkötőműhely kimutathatóan 1380-tól 1525-ig működött. A szóban forgó kötés egykorú a nyomtatvánnyal, vagyis 1500 után hamarosan bekötötték Nümbergben Petrus Lombardus Liber sententiarum-át.

A két magyar ferences szerzetes, Temesvári Pelbárt és Laskai Osvát beszédei a 16. század elején Európa-szerte népszerűek voltak. Könyveik fennmaradt eredeti kötése rávilágít arra, hogy hol mindenütt használták műveiket3 4. A FSZEK-ben található Pelbárt-kötetek közül háromnak van meg a történeti kötése. A 696. számú könyv gótikus kötését (10) görgetőkkel díszítették, s név szerint ismerjük a könyvkötőt: Johann Schwyzert. Ilse Schunke őt eredetileg strassburginak gondolta, az újabb irodalom már Bázelhez köti5, de Frankfurtban is dolgozott. Neve arra utal, hogy svájci. Érdekes felfedezni a széles indadíszes görgetőben a virágok és madarak között egy lobogó hajú emberalakot is. A kötésen háromféle görgető látható. Laskai Osvát kötetei közül négy van eredeti kötésben, s ezek között a 666c kötése (25) Bécsben vagy közelében készült, gótikus stílusban sok apró bélyegzővel, valószínűleg egy kolostori műhelyben. Ér2 KYRISS, Ernst: Verzierte gotische Einbände im alten deutschen Sprachgebiet. Textband + 1-3. Tafelband. Stuttgart, 1951-1958. 1. köt. 55. tábla: 1, 2, 3, 4, 5, 6. számú bélyegzők azonosak. - A táblázatban: Kyriß + a műhely sorszámát adom meg.

3 Az Akadémia Könyvtárában végeztünk először ilyen vizsgálatot: ROZSONDAI Marianne: Temesvári Pelbárt népszerűsége. (Miről vallanak a könyvkötések?) In: MKsz 1984, 300-319.

4 SCHUNKE, Use: Die Schwenke-Sammlung gotischer Stempel- und Einbanddurch- reibungen nach Motiven geordnet und nach Werkstätten bestimmt und beschrieben. I. Einzelstempel. Berlin, 1979. /Beiträge zur Inkunabelkunde, Dritte Folge 7./ 229., Ranke 200 és 201. - A táblázatban a hivatkozásnál a nemzetközileg szokásos formában közlöm: Schunke/Schwenke + a díszítőmotívum német neve, s annak száma szerepel.

5 SCHUNKE, Ilse - RABENAU, Konrad von: Die Schwenke-Sammlung gotischer Stempel- und Einbanddurchreibungen nach Motiven geordnet und nach Werkstätten bestimmt und beschrieben. II. Werkstätten. Berlin, 1996. /Beiträge zur Inkunabelkunde, Dritte Folge 10./ 29-30.

723