A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1601 előtti nyomtatványainak katalógusa (Budapest, 2001)
Mutatók - Rozsondai Marianne: Történeti könyvkötések a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban
TÖRTÉNETI KÖNYVKÖTÉSEK A FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁRBAN Tegumenta historica in Bibliotheca Civitatis Budapestiensis ROZSONDAI Marianne Jogos követelmény ma már, hogy a kódexek és régi könyvek katalógusai a könyv még meglévő, történeti kötését is röviden leírják. A FSZEK jelen katalógusának tételeiben a B-vel jelölt bekezdésben adunk rövid tájékoztatást a nyomtatvány kötéséről. A nyomtatott művek sok, esetleg több száz példányban kerültek ki a sajtó alól már a nyomtatás első másfél évszázada folyamán is. A régi könyveket azonban a belső, kézi díszítés, a kéziratos bejegyzések és a kézműipar korából származó történeti könyvkötésük egyedivé teszi. A nyomtatott könyveket közel négy évszázadon át a vásárló, azaz olvasójuk köttette be. Ez azt jelenti, hogy a régi könyvek még meglévő eredeti kötése a használat első helyéről tájékoztat bennünket, s egy gyűjtemény állományának provenienciáját is nyomon követhetővé teszi. Történeti kötésnek nevezzük az írott és nyomtatott könyvek kézműipari kötését a kora középkortól a 19-20. század fordulójáig, a legkorábbi fennmaradt román kori bőrkötéstől a szecesszióig. A 20. századi kézi könyvkötéseket már könyvművészek tervezik, s olykor maguk is csinálják meg. Ök tudatosan törekednek arra, hogy a könyvkötéssel művészeti alkotást hozzanak létre, a kötés és a könyv tartalma közt egyfajta dialógust teremtsenek. Náluk a könyv kötése többnyire utal a könyv tartalmára. - A történeti könyvkötések mesterei az adott korszak művészeti stílusát követve készítették el a könyvek kötését, figyelembe véve a megrendelő óhaját, hogy bőr, pergamen, selyem, bársony vagy aranyozott, ezüst és drágaköves kötést kíván-e csináltatni. Nem a könyv tartalma határozta meg a kötést, hanem a kor stílusa. A könyvkötő akkor mester volt és nem művész, követte, követnie kellett a szinte kötelező formákat. Természetesen a bélyegzőkkel, görgetőkkel és lemezekkel, a történeti kötések készítésénél használt három alapvető szerszámmal, illetve ezek bőrbe nyomott mintáival díszített kötéseknél is meg kellett komponálni a kötéstábla felépítését, a motívumok, díszítmények elhelyezését. Ehhez szükség volt a könyvkötőmester jó arány- és művészi érzékére, de e szerszámok mintázatát, a lemezdíszek képeit a kor határozta meg. A történeti kötések között is akadnak művésziek, például a bőrmet- széses kötések, ahol a kötés díszítése a könyvkötő alkotó fantáziáján kívül kézügyességétől függött, de nem minden történeti kötés mondható művészinek, sőt 721
