A magyar zenei szakirodalom bibliográfiája 1980 (Budapest, 1982)
Bevezető
BEVEZETŐ Kiadványunk a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és az MTA Zenetudományi Intézet közös — jelenlegi formájában kísérletinek tekinthető — vállalkozása. Bibliográfiánkkal olyan kurrens zenei tájékoztatási kiadványt szeretnénk útjára indítani, amely egyaránt alkalmas lehet a közművelődés és a tudományos kutatás igényeinek kielégítésére. A gyűjtés köre A gyűjtés köre kiterjed a zenetudomány minden területére, a zenepedagógiai művekre, valamint a zenei életről szóló közleményekre: kritikákra, riportokra, megemlékezésekre. Igyekeztünk feldolgozni az operai és hangversenyélet kritikai visszhangját is. Kiadványunk a magyar zenei szakirodalom bibliográfiája, ezért tartalmazza a tárgykörét felölelő a) Magyarországon megjelent műveket; b) a rendelkezésünkre álló források alapján magyar, illetve külföldi szerzők idegen nyelvű (utóbbiak esetében magyar tárgyú) munkáit. A Függelékben a határainkon túli magyar zenei irodalom válogatott jegyzékét közöljük: a nem magyarországi szerzők magyar nyelvű írásait. A gyűjtés forrásai Gyűjtésünkben egyaránt támaszkodtunk az MTA Zenetudományi Intézet könyvtárának, valamint a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteményének dokumentációjára, illetve szakirodalmi anyagára; a Magyar Nemzeti Bibliográfiára (Könyvek Bibliográfiája, Zeneművek Bibliográfiája, Időszaki Kiadványok Repertóriuma); továbbá a Külföldi Magyar Nyelvű Kiadványok és a Hungarika Irodalmi Szemle című bibliográfiákra. Mindezeken túl közel száz időszaki kiadvány tanulmány-, cikk-, recenzió- és híranyagát dolgoztuk fel, ezek között öt hazai napilapot és kilenc külföldi magyar nyelvű periodikát. A feldolgozott napilapok híranyaga az év zenei életének szinte teljes áttekintését nyújtja. A bibliográfia szakrendje A bibliográfia szakrendje lényegében és fő fejezeteiben a Gyimes Ferenc összeállításában megjelent „Magyar nyelvű zenei könyvek a közművelődési könyvtárakban" című ajánlójegyzék koncepcióját követi, amely a RILM (Répertoire Internationale de Littérature Musicale) szakrendjét adaptálta. A módosításokat — egyes fejezetek elhagyását, illetve újak bevezetését - a bibliográfiák jellege közötti különbségek tették szükségessé. Az egyes szakrendi fejezeteken belül az önállóan megjelent műveket és a sajtóbeli ta- tanulmányokat, cikkeket nem választottuk külön (kivéve a Népzenetudomány elméleti kérdései, a Zeneelmélet, zenetudomány című szakcsoportokat és a Függeléket), hanem a tételek a szerzői betűrendben követik egymást. 5
