Magyar szociológiatörténeti füzetek, 2. (Budapest, 1986)

Gyurgyák János: Az útkeresés és a felkészülés évei (1919-1933)

be mennek át. Az így kialakult gildek (amelyekben a kézi, irodai és szellemi munkások egyaránt helyet kapnak104) átvehetik - véli Polányi - az üzemek irányítását.

A fogyasztók és szomszédságok szervezeteinek, a szövetkezeteknek és a községeknek a funkciója már kevésbé tisztázott. Az igazi probléma mégis az, hogy a különböző érdekek alapján szerveződött egységek harmóniája hogyan fog önmagától megteremtődni? Ugyancsak kérdéses az államnak és a gildeknek "összhangzatos" működésébe vetett hit.^5

Polányi eszmefejlődésében ez az időszak mégis igen jelentős, ui. ekkor kerül gondolkodásában előtérbe a funkcionális szemlélet, a harmonikus, "összhangzatos" társadalom és a regionalizmus kérdése.

Míg az 1919-1923-as időszak hozadékai elsősorban ideológiai és elméleti jellegűek, addig az 1924-1933 közötti periódusé gyakorlatiak. Polányi 1924-ben került a Der Oes- terreichische Volkswirt szerkesztőségébe, mint a nemzetközi és a külpolitikai kérdések szakértője. "A lap jólismert függetlensége és a munkakör kongeniálissá teszik a

feladatot" - írja Duczynska visszaemlékezésében.106 Elméletibb jellegű cikkeiben főleg az angol politikai viszonyokról írt, de továbbra is figyelemmel kísérte az orosz

104 Ezen a ponton a kapcsolódás a századelő polgári radikalizmusának ideológiájához - úgy vélem - egyértelmű.

105 Ezeket a homályos pontokat vitapartnerei kiméletlenül kihasználták: ld. a Sozialistische Rechnungslegung vitát Polányi, 1922. (49).

106Duczynska, 1971. (562). 93.p.

59