Magyar szociológiatörténeti füzetek, 2. (Budapest, 1986)

Gyurgyák János: Az útkeresés és a felkészülés évei (1919-1933)

Az etikai fenntartásokon túl Polányinak szembe kellett néznie a szocializmus és demokrácia problémájával is. A probléma gyökerét Lukács 1918-ban A bolsevizmus mint erkölcsi probléma című írásában pontosan fogalmazta meg: "A morális probléma felvethetősége tehát azon fordul meg, vajon a demokrácia a szocializmusnak csak taktikájához tartozik-e (mint harci eszköz arra az időre, amíg kisebbségben, amíg az elnyomó osztályok jogba foglalt és jogtalan terrorja ellen küzd), vagy pedig olyan integráns része, amelyet nem lehet belőle kihagyni, mielőtt összes erkölcsi és világnézeti következményei tisztázva nem lennének. Mert ez utóbbi esetben minden felelősségérzettel bíró és tudatos szocialista számára súlyos erkölcsi probléma a demokrácia elvével való szakítás."92 Polányi életműve azt példázza, hogy a demokrácia a szocializmus sine que non-ja, s elhagyása magát a szocializmust teszi kérdésessé. Külön cikkben elemzi azokat a történelmi körülményeket, amelyek a demokráciát, "a népszabadságnak ezt az ősi fegyverét", időlegesen háttérbe szorították.93 úgy vélte, hogy a demokráciát hosszú távon háttérbe szorítani nem lehet: "a demokrácia eszméje feltámadt és semmiféle erő mostmár fel nem tartózhatja." 94

Elutasító Polányi válasza az erőszak alkalmazása tekintetében is. Az erőszak kérdésében elfoglalt álláspont - úgy vélem - vízválasztó a "második reformnemzeték" tag99

Lukács György: A bolsevizmus mint erkölcsi probléma.

Szabadgondolat, VIII. no.10. (1918. dec.) 228-232.p.

93Polányi, 1922. (87). 4.p.

53