Magyar szociológiatörténeti füzetek, 2. (Budapest, 1986)

Gyurgyák János: Az útkeresés és a felkészülés évei (1919-1933)

formájában kívánja megvalósítani."^ Steiner pedig megtalálta a helyes képet az emberi társadalmak életére nézve. Ez a kép nem más - mondja - mint az organizmus funkcióinak

relatív függetlensége, s ezen funkciók egységének és har64

móniájának szükségszerűsége. Ezzel - Polányi szerint - Steiner a szellemi vezéráramlatoknak is kijelöli a helyét: "1. A demokrácia, a jogegyenlőség a jogállamba való. 2. /\ termelés racionálása, amennyiben ilyen egyáltalán indokolt egy egyébként igazságos rendben, kizárólag a gazdaság körén belül lehet elv, és a szövetkezetek federális önkormányzatára tartozik. 3. Az arisztokratizmus a szellemi-erkölcsi élet körében önként valósul meg, amint idegen terektől emancipáljuk azt. 4. Az anarchia igazi értelme a jogállam hatáskörének korlátozása, ezzel a mai 'politika', 'zsurnalisztika' és 'közvélemény' problémájának indirekt, de annál radikálisabb meggyógyítása. 5. A szabadverseny és £ kezdeményezés mint a gazdaságnak a sine qua non-jai meg- valósítandók, de anélkül, hogy ezen elvnek a jogállam és a jogrend áldozatul esnének. 64 *

64

"Steiner víziójának mélyén egy hit van, egy oly.an hit, amely magából a mai életérzésből származik... Ez a hit abban áll, hogy a három funkció egymással soha konfliktusba nem kerülhet. Ha ez igaz, és igaz, akkor a mai ál- lamkomcepció megdőlt. De megdőlt a mai konzervativizmus, a mai kommunizmus, minden mai "mozgalom" és "áramlat", mert mindezek az "állam" kényszerzubbony-egységéből indulnak ki, azt akarják meghódítani. De megdőlt ezzel a mai "politika", a szellemiekre is kiterjesztett "demokrácia", a "tőke" állammentő szerepe, az egész intellektuális és zsurnalisztikái zsibvásár."

40