Magyar szociológiatörténeti füzetek, 2. (Budapest, 1986)

Gyurgyák János: Az útkeresés és a felkészülés évei (1919-1933)

amely a determinisztikus materializmus és az erkölcsi célkitűzések elsődlegessége között feszül. "Ha igaz volna, hogy a társadalom objektív struktúrája egyedül a gazdaság, amelynek, szerintük is, a politika, az intézmények, a nyilvános élet stb. csupán függvényei, akkor valóban érthetetlen volna, ki és hogyan nyúljon bele az egyedüli objektivitásba, és, ha ez mégis lehetséges, hogyan tűnjön el ismét a semmiben, a nem-beavatkozás követelményeinek megfelelendő. Világos: hiányzott a képből a helye, a hazája,

az otthona éppen azon erkölcsi erőknek, amelyek itt egyrészt mint a gazdaság feltételei szerepeltek, másrészt mint a végrehajtói az indítványozott reformoknak, csak éppen az az egy maradt homályban, hol van ezeknek a saját okuk, saját életük, saját folytonosságuk az egyetemesség képében.Polányi szerint tehát a régi ideológiák alkalmatlanok a világ új tényeinek és eseményeinek értelmezésé' 5R

re. "Uj ideológiát kell adni a régi helyébe" - mondja."

h szocializmus "elismert, konkrét és konstruktív" koncepciójának kidolgozása - ez a legégetőbb feladat Polányi szerint. 1921 és 1924 között keletkezett írásainak javában ez a problémakör áll a középpontban. Mielőtt rátérnénk ennek ismertetésére, vegyük számba azokat az eszmei hatásokat, amelyek 1919 és 1921 között Polányit érték, s amelyek

■^Uo. Az osztályharc kizárólagosságának és a gazdaság primátusának tagadása - úgy vélem - a kései Polányi- életműnek is sarkalatos pontjai maradtak.

Polányi Károly levele Jászi Oszkárhoz, 1921.

58

37