Magyar szociológiatörténeti füzetek, 2. (Budapest, 1986)
Gyurgyák János: A polgári radikális eszmék publicistája (1907-1919)
többsége kifejezetten politikai vagy ideológiai írás. Utalhatunk arra a tényre is, hogy 1918-ban éppen a Szabad- gondolat szentelt egy teljes számot a bolsevizmusnak, mint a kor egyik meghatározó kérdésének. A Kör csak az ún. "kávéházi politizálást" és a "reakciós politikai . pártoknak teljesített csatlósi szolgálatokat" utasította vissza, s osztozott a korszak radikalizmusának naiv elvárásában, miszerint politika és tudomány céljai - végsősoron - azonosak: egymást támogatva küzdeni a haladásért. A harmadik szellemi hatás, amely vizsgált korszakunkban Polányit érte a machizmus volt. De amíg az előbbi kettő hatása végigkísérte Polányit pályáján, addig a machizmus szinte nyomtalanul eltűnt. "Az ifjúság mohó szenvedéllyel kereste a világnézetet. Abban az időben az ifjúság szívéért három szemlélet harcolt egymással: a marxi materializmus, a bergsoni idealizmus és Mach empiriokriticiz- musa. A körben Mach volt a legnépszerűbb, már csak azért is, mert Polányi Károly, a kör elnöke varázsos egyéniség volt és elragadó szónok, szenvedélyes machista volt akkor... A bécsi fizikus világhíre, közelsége Budapesthez, a pozitivizmus akkori népszerűsége és látszólagos kapcsolata a materializmussal nagyon is érthetővé teszi ezt az érdeklődést a természettudomány ismeretelméleti problémáit folyton vitató galileisták körében" - emlékezik vissza Ko- rach Mór.33 Polányi ebben az időszakban valóban igen nagyra értékelte Machot, akit a századforduló legfontosabb 31 31Idézi: Móra, 1978. (724) 30.p. 24
