Magyar szociológiatörténeti füzetek, 2. (Budapest, 1986)

Gyurgyák János: Eszmék, gondolatok, hatások Polányi Károly életművében

"Csak a tervgazdaságtól, a munkásdemokráciának a termelésbe való behatolásától és az emberiség célkitűzéseit öntudatosan támogató népi léttől várhatunk és várunk válaszokat*- mondja máshelyütt.^ Másrészt úgy látja, hogy a marxizmus "régi revizionizmusa" a (fokozódó elnyomorodás- nak, a középrétegek felmorzsolódásának, az államosítás és az osztályharc kizárólagos szerepének megkérdőjelezése stb.) elveszítette jelentőségét, a problémák inkább új kérdés- csomók körül keletkeznek: pluralizmus, nemzeti függetlenség, az ipari civilizáció humanizálása és az emberiség összrendjét hatékonyan befolyásoló cselekvési módok. "Plurális demokrácia, nemzeti függetlenség, ipari kultúra és szocialista nemzetközi rend olyan távlatai az emberies szocializmusnak, amelyek roppant feladatra utalnak, de egy indítékból fakadnak" - írja egyik levelében.'*'7

(Kontinuitás - diszkontinuitás) Polányi Károly szellemi hagyatéka mégis több mint puszta ideológia. Kései munkáiban egy új társadalmi gazdaságtan megalapozására tett kísérletet. Munkásságából ez az igazán maradandó. Ebből a szempontból 1944 előtti szellemi tevékenysége valóban csekély jelentőségű. De megközelithető az életmű egy másik aspektusból is: a magyar századforduló radikalizmu^6Polányi Károly: Széljegyzetek egy szocialista világfordulóhoz. Kézirat.

17Polányi Károly levele Gy.-hoz, 1960. máj. 19. (A levél címzettjét ma még nem ismerjük.)

16