Magyar szociológiatörténeti füzetek, 2. (Budapest, 1986)

Gyurgyák János: Eszmék, gondolatok, hatások Polányi Károly életművében

hatatlan probléma elé állít bennünket Polányi munkáinak "műfaji" besorolása is. Ideologikus tudomány, szaktudomány vagy politikai publicisztika? Úgy vélem, legtöbb munkája jellegzetesen a szaktudomány-politika-ideológia határterületein mozog, tudományos tanulmányai is erősen politikai és ideológiai töltésűek és - a másik végleten - politikai írásai is tudományos megalapozottság igényével készültek. Polányi nem diszciplinákban gondolkodott, őt a társadalom- tudomány egésze érdekelte. A társadalmat és a gazdaságot azonban sohasem önmagáért vizsgálta. Munkásságának különböző korszakaiban más és más elképzelése volt a társadalmi és a gazdasági folyamatok értelméről, de életének egészére jellemző "harmadikutas" beállítottsága, hite a szocializmusban és a demokráciában. Ez az a gondolatkör, amely leginkább vonzotta, fáradhatatlanul kutatta azokat az utakat, amelyek elvezetnek egy humánusabb társadalomba, egy ember- méretű, s ember-központú szocializmusba. Ez a mély elkötelezettség a humánum mellett mozgatja, irányítja, s szinte kirajzolja gazdaságelméletét,.történet- és társadalomfilozófiáját, még akkor is, ha kidolgozott történet- és társadalomfilozófiáról aligha beszélhetünk. Ugyancsak ilyen központi helyet foglal el az életműben az etikai világfelfogás. Nézetem szerint leginkább ez magyarázza azt a tényt, hogy Polányi élete végéig hadakozott a marxizmussal. Egyrészt távol állt tőle a marxizmus materializmusa, másrészt úgy vélte, hogy annak determinizmusa, "az egy cél felé menetelő emberiségnek" csak annyi szabadságot enged, hogy felismerje ezt az imagináriussá torzult célt, és etikai választásait is ennek rendelje alá.

12