Magyar szociológiatörténeti füzetek 1. (Budapest, 1985)

Gyurgyák János: Szende Pál (1879-1934)

Polgári Radikális Pártot. Ezen a csoporton belül Szende állt legközelebb a marxizmushoz. Magyarázatra szorul az a tény, hogy ennek ellenére miért nem csatlakozott a szocialista mozgalomhoz?

Minden bizonnyal közrejátszott ebben a magyar szó ci ál demokrácia értelmiségellenessége, doktrinér agrár- és nemzetiségpolitikája. Nem hagyhatjuk fi gyeimen kivül a Huszadik Század körének szellemi vonzását sem. Emellett egzisztenciális problémákat. is okozott volna esetleges csatlakozása a szó ci ál demokráciához : OMKE-nél betöltött felelős pol gári állása kizárta ennek lehetőségét.

Első tanulmánya a lapban IgOó elején jelent meg Önálló vámterület és osztályharc cimmel.

A politikai küzdelmekből is kivette a részét. Iç05-ben tagja lett az Általános Titkos Választójog Ligájának, amelynek elsődleges célja a Kristóf fy- féle reformok támogatása.

Ig08-ban a Jászi vezette radikális csoport - miután kivált a Demokrácia páholyból - önálló szabad kőműves páholyt hozott létre: a Martinovics páholyt. Szendét ott találjuk a vezetők között (h. főmester). Jászi eredeti koncepciója az volt, hogy a szabadkőműves szervezeteket fel lehet hasz nálni a radikalizmus terjesztése érdekében, igy viszont szembekerültek a páholyok többségével. E

2ÓSzende, IgOó. (ló, 18, lg).

IP