Magyar szociológiatörténeti füzetek 1. (Budapest, 1985)

Gyurgyák János: Szende Pál (1879-1934)

SZENDE PÁL (1870-1034)

Nem szabad tűrni, hogy a régi rossz magyar szokás szerint vagy lekicsinyítsék, vagy egyszerűen istenítsék. Amire szükségünk van, az a magyar múlt becsületes feltárása, hogy legjobbjaink eredményein s tévedésein tanulhassunk.

Jászi Oszkár Szende Pálról

Szende Pálnak, a "második magyar reformnemzedék" egyik legkiválóbb politikusának és gondolkodójának eszméi talán lassan-lassan ismét hazatérnek. Az IglQ-es önként vállalt emigrációját követően Szende életműve hosszú időre kiiktatódott a magyar szellemi életből. Horváth Zoltán, a korszak egyik újrafelfedezője lç66-ban még a következő sorokat vethette papírra: "Adósságot törlesztek - s nem is csupán a magam szubjektív adósságát. Budapesten utcát neveztek el Szende Pálról, előkelő és nagy forgalmú utcát a Belvárosban - de aligha van néhány tucatnyi öregembernél több, aki tudja is nagyjából, hogy ki volt".1

Horváth, Iqó8. (885), Iç.p. Bevezető tanulmányomban eltekintek a pontos bibliográfiai hivatkozásoktól , a szerző és az évszám után zárójelben közlöm a hivatkozott könyv vagy cikk tételszámát, amely igy a bibliográfiában könnyen visszakereshető.

7