Magyar szociológiatörténeti füzetek 1. (Budapest, 1985)

Gyurgyák János: Szende Pál (1879-1934)

felhasználni j hanem elnyomói : a pópák, bankdirektorok és az egész díszes társaság ellen fog fordulni."39

A másik kiemelésre méltó mozzanat, hogy Szende már ekkor felismeri az ideológiák óriási jelentőségét. Az "irói becsület" körkérdésre adott válaszában igy fogalmazza meg álláspontját : "Egy helyesebb társadalmi rend kialakulásának a jelenlegi gazdasági szervezeten és hatalmi tényezőkön kívül épp olyan fontos akadályai azok a hagyományok és ideológiák, amelyeket az iskola, az egyház, a tudomány, a sajtó nevelnek bele a lelkekbe, és amelyek elhitetik a testi és szellemi munkások óriási tömegével, sőt a polgárság túlnyomó részével is, hogy a jelenlegi hatalmi viszonyok fenntartása elsőrangú érdekük, emberi és hazafiúi kötelességük. Ezért úgy a radikális polgári, mint a szociáldemokrata munkásmozgalomnak egyformán célja a lelkek felvilágosítása, az osztály öntudatra ébresztés. Viszont más oldalról az osztály öntudat elhomályosítására törekednek mindazok, kiket érdekeik a mai osztályuralomhoz fűznek."40 Úgy vélem, ebben a megfogalmazásban - igaz embrionális formá39Szende, I9OÓ. (21) .

40Szende, I9I2. (II3), 729.p.

A már idézett recenzióban is ]ászi érdemének tartja az ideológia szerepének felismerését : "Előnyösen különbözik Otto Bauer munkájától abban, hogy az ideológiai szempontokra sokkal nagyobb súlyt fektet, s általában hangsúlyozza ezek fontosságát."

27