Magyar szociológiatörténeti füzetek 1. (Budapest, 1985)

Gyurgyák János: Szende Pál (1879-1934)

sainak vitapont]ai. A szövetség nem foglalhat állást abban, kik legyenek a kormány tagjai, nem követelheti, hogy az obstrukciót hagyják szabadon, vagy házszabály revízió útján törjék le, nem mondhatja ki, hogy csak oly egyéneket vesz fel tagjai közé, kik a nemzeti munkapártnak vagy a függetlenségi pártnak tagjai, s nem szavazhat a kormánynak bizalmat vagy bizalmatlanságot. De a napi politika körén kívül foglalkozhatik minden társadalmi kérdéssel, tekintet nélkül arra, vajon ezen kérdések megvalósításához a kormány és az országgyűlés közreműködése is szükséges."2^ A harmadik vádpont szerint eltértek a szabadkőművesség eredeti céljától, ti. a jótékonyság gyakorlásától. "Nem titkoljuk - válaszolja Szende -, hogy elvileg helytelenítjük a ma divatos jótékonyságot, amely ahelyett, hogy a társadalmi bajok gyökerére hatna, a nyomor tengeréhez képest jelentéktelen morzsákkal, kis könyöradományokkal akarja az emberi szenvedéseket orvosolni. Mi a jótékonyságot abban a formában ismerjük el csupán jogosultnak, midőn ez szociálpolitikai tevékenységet pótol, midőn az oly funkciót vállal magára, amely tulajdonképpen az állami feladatok közé tartozik.A "finom modort" számonkérőknek pedig a következőket válaszolja: "Életbevágó kérdésekben a modor mellékes s nem tudok a történelemben arról példát, hogy

2gUo. 10.p.

3°UO. l2.p.

2 l