Magyar szociológiatörténeti füzetek 1. (Budapest, 1985)

Gyurgyák János: Szende Pál (1879-1934)

gazdaságtant22 és osztályharc-teóriát. Az osztályharcot azonban inkább pikleri alapon magyarázta. Ennek okát Jászi a következőkben látja: "Ami Marxnál egy dialektikus folyamat következménye, azaz alapjában gazdaságilag interpretált hegelianizmus, az Piklernél az ember alapvetően önző természetéből folyó harc a nagyobb darab kenyérért és a bőségesebb életért. Szende világnézetéhez ez utóbbi felfogás állott közelebb. Hisz nyilvánvaló, hogy ha a társadalmi fejlődésben az egyéni akaratokon és célkitűzéseken túl egy superindividuális fejlődési irányt vagy akaratot tételezünk fel (és a hegeli dialektika ezt teszi s a marxi dialektika is mindössze a Weltgeist-et ökonomizálta), akkor nolens-volens beevezünk a gyűlölt miszticizmusba, amelynek lényege egy emberi öntudatunkat és akaratunkat túlhaladó társadalmi vagy kozmikus akaratba vetett hit. És éppen ez az, ami ellen Szende a legnagyobb hévvel küzdött. Minden vallás, minden metafizika, minden intuitiv imponderabili- ákkal dolgozó világnézet szerinte vagy anachroniz- mus, vagy (ami gyakoribb és veszedelmesebb eset) puszta félrevezetés."23 Szende már-már végletekig

22A gazdaság primátusának elfogadását segítette - természetesen közvetett módon - Acsády történetszemlélete is, aki "a magyar történelem tengelyébe a munka mindenkori szervezetét tette".

23jászi, I934. (865), 3I5.P. Jászi már itt felfedezi Szende későbbi el leplezés és leleplezés teóriáját, s joggal hivja teL a figyelmet e szem- lélet bizonyos egyoldalúságaira. Ed. uo. 3I5.P.

17