A magyar szociológiai irodalom bibliográfiája, 3. (Budapest, 1981)
Remete László: Bevezetés
Huszadik Század Könyvtára valamennyi darabját is egy tételszám alatt bemutassuk, noha a benne szereplő tanulmányok túlnyomó része az első kötetünkben már feldolgozott hasoncímü folyóirat különlenyomatáiból tevődik össze, ezért őket már teljes címfelvétellel, helyenként annotációkkal egyszer már szerepeltettük. A főfejezetek élére helyezett sorozatokat mindenütt csillaggal választottuk el az időrendben közölt anyagtól. Néhány hosszabb életű sorozatnál, mint a Társadalomtudományi Könyvtár esetében, a művek gyors visszakereshetőségét úgy kívántuk elősegíteni, hogy a megjelenés kronológiája helyett a szerzők betűrendjében közöltük a címeket. Az egyes szakszociológiák számára fontos bibliográfiákat szintén az illető fejezetek elé tettük és ezeket is csillaggal különítettük el a kronologikus rendben közölt tételektől. A homogén^összetételű gyűjteményes müvek analitikus bontását az adott tételen belüli annotációkkal végeztük el, a vegyes tárgyú munkáknál azonban önálló tételekben kivetítve az egyes szakokhoz helyeztük a fontosabb címfelvételeket. Annotációinkban a lehető tömörségre, csak a címet kiegészítő fontos információk közlésére törekedtünk, de ezek többnyire így is jóval terjedelmesebbek lettek, mint az 1. és 2. kötetben alkalmazottak, amit az tesz érthetővé, hogy ez esetben nem rö~ videbb-hosszabb cikkekről, hanem önálló könyvekről van szó. Amennyire tárgyismeretünk ezt lehetővé tette, igyekeztünk értékelni a fontosabb müveket, illetve /általában idézőjelben/ az objektívnek érzett korabeli kritikákból iktattunk annotációinkba a mü egészére vonatkozó megjegyzéseket. Az egységes címleírást nehezítette, hogy néha még ismert szerzők nevének írásában is következetlenségekkel találkoztunk, így pl. Teghze Gyula egyes művein nevét Tegze formájában találtuk. A bibliográfia szövegrészében az eredeti formákat hagytuk meg, az eltérésekre a Névmutató utal. Korszakzáró kötetünket abban a reményben adjuk a témával foglalkozó kutatók és érdeklődők kezébe, hogy ezt a korábban megjelent és szélesebb szakkörökben elterjedt, esetenként külföldi forrásjegyzékekben már felemlített, idézett két első kötet kiegészítéseként az eddigieknél is biztosabb iránytűként használhatják a téma tanulmányozásánál. Remete László VI
