A magyar szociológiai irodalom bibliográfiája, 2. (Budapest, 1975)

Remete László: Bevezetés

embereknek többnyire éppen a nem szakfolyáiratok tengerében szerteszórt anyag és különösen a külföldi periódi- kák szociológiai iiungarikáinak felkutatása okozza a legnagyobb nehézséget, ügy érezzük, hogy a ma már virágzó szakszociológiák, mint a nyelv és kommunikációs, az üzem és munkaszociológia, a szociálantropológia, szociálpszichológia, jogszociológia, nevelésszociológia, a történeti szociológia, a szociológia oktatásának története stb. századeleji magyar előzményeinek megismeréséhez sikerült sok eddig szinte teljességgel feledésben volt Írásra ráirányítani a mai érdeklődők figyelmét.

Az első, illetve második részben szereplő folyóiratok jelentős hányada nemcsak szakmai szempontból, hanem a politikai-világnézeti hovátartozás és a tudományos színvonal tekintetében is eléggé egyenetlen. Az 1. kötet csaknem maradéktalanul a haladó szociológusok müveihez kalauzolt, amelyek iránt már az 1950-es évek óta széleskörű kutatói érdeklődés mutatkozott.

A haladó sajtó jelentős része azonban kiszorult az 1. köt'etből, igy a Szocializmus, a Szakszervezeti Értesítő, a. különböző szakszervezetek lapjai, a Társadalmi Forradalom, az Internationale és más ideológiai, munkásmozgalmi lapok, továbbá a progresszív irodalom fórumai, a Nyugat stb. valamint a feminista lapok, a baloldali szakembereknek széles teret biztosító Társadalmi Muzeum Szemléje,a Munkásügyi Szemle, a Szociálpolitikai Szemle, a magyar szociológusok cikkeit jelentős számban tartalmazó külföldi baloldali folyóiratok.

Ám ugyanebben a részben terjedelmes helyet kaptak a kifejezetten konzervatív, reakciós, klerikális folyóiratok is, amelyek éppen a haladó szociológia rohamos tér17