A magyar szociológiai irodalom bibliográfiája, 2. (Budapest, 1975)

Remete László: Bevezetés

testáns Szemle, a Magyar Zsidó Szemle, a Magyar Kultura stb. az egybáz és vallástudomány orgánumai. A szocializmus, A Tudás, a Neue Zelt, a Der Kampf, az Archiv für die Geschichte des Sozialismus, a-Sozialistische Monatshefte, a Mouvement Socialiste, a Jövő, az Internationale,-« Szakszervezeti’Értesítő stb. elsősorban marxista, szocialista elméleti, vagy munkásmozgalmi tartalmúak. Politikai jellegű a Magyar Figyelő, a Politika; jogi a Jogállam, Jogtudományi Közlemények, Proletárjog; közigazgatási és urbanisztikai a Közigazgatási Szemle, Városi Szemle; szociálpolitikai az Egészség, Közegészség- ügy stb.; oktatás-, nevelés- és művelődésügyi a Magyar Pedagógia, a Magyar Középiskola, a Katholikus Nevelés,

A Gyermek, a Népművelés; közgazdasági a Közgazdasági Szemle, a Mezőgazdasági Szemle, a Magyar Gazdák Szemléje; néprajzi az Etnográfia, a Magyar Nemzeti Muzeum Néprajzi Értesítője; nyelvészeti a Magyar Nyelvtudomány, Magyar Nyelvőr, Nyelvtudomány 1 Közlemények; Irodalmi a Nyugat, a Budapesti Szemle, a Fehér Könyv, a Renaissance, a Tett, a Ma és az Irodalomtörténeti Közlemények stb. stb.; művészeti a Magyar Iparművészet, a Művészet; történelmi a Századok, a Történelmi Szemle, A társadalomtudományokon már kívül eső területeket képviselnek olyanok, mint a Földrajzi Közlemények, a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közleményei, az Épitéa stb.

Azt is kötelességünknek éreztük, hogy a társadalom- tudományi szempontból figyelmet érdemlő, bár általános jellegű évkönyveket, naptárakat is átvizsgáljuk, köztük a Budapesti Napló Album Naptára szociológiai anyagban Igen gazdag, ezért címgyűjteményünk sok helyén idézett kötetét, a Népszava Naptár teljes sorozatát, a Bull