A magyar szociológiai irodalom bibliográfiája, 2. (Budapest, 1975)

Remete László: Bevezetés

hódítása nyomán az 1900-as évek elejétől mind sűrűbben és növekvő terjedelemben foglalkoztak a témával, persze a maguk sajátos szempontjainak megfelelően. Egyes jobboldali orgánumok szinte rovatot nyitottak a Huszadik Század, a Társadalomtudományi Társaság, a Szabad gondólat, a Géllel Kör tábora diszkvalifikálására, Ugyanúgy, mint áhogyan felléptek a Nyugattal, Adyval és követőivel szemben is. A progresszív gondolat elleni támadások először az ország legnagyobb földbirtokosa, a klérus lapjaiban kaptak széles teret, mindenekelőtt a Katholikus Szemlében, a Magyar Kultúrában, de az igényesebb vallástudományi folyóiratokban is, mint a Hittudományi Szemle, A Bölr- cseleti Folyóirat, a Protestáns Szemle, stb. hasábjainktól

A rendszer hatalmi pozícióit veszélyeztető haladó szociológia^ kiváltképpa marxizmus elleni hadakozásból derekasan kivette a részét a magyar nagybirtokosok szö- vetsége^az OMGE szellemét kifejező Magyar Gazdák Szemléje, továbbá a konzervatív szociológia megteremtésén hasztalanul erőlködő Magyar Társadalomtudományi Szemle, vagy a Tisza István és Herczeg Ferenc által szerkesztett ”neo- nacionalista" Magyar Figyel* és társaik.

Mindezek a folyóiratok a hatalmi csoportok msradçk- talan erkölcsi, oolitikai, és gazdasági támogatásét élvezték, ezért sokkal bővebb terjedelemben és megszakítás nélkül jelenhettek neg,^ mint például á~r5vid eletii anti- klerikális Világosság c. folyóirat, az üldözéseknek kitett és csak nagy megszakításokkal publikált Uj Korszak, a Szabadgondolat, a Tett, stb. Mennylségben, terjedelemben tehát a reakciós sajté messzire túlszárnyalta a baloldalit, hiszen pl. a szociológiai kérdésekben ugyancsak gyakran véleményt nyilvánító konzervatív Budapesti Szemle c. irodalmi folyóiratot évenként 4 kötetnyi terjedelemben adták ki.

1