A magyar szociológiai irodalom bibliográfiája, 1. (Budapest, 1970)

Remete László: Bevezetés

nek. A hazai társadalomtudománynak ez a szoros össze- szövődése a társadalmi gyakorlattal a századeleji magyar szociológia sajátossága lett és nem vált tudományosságának kárára. Erre a tünetre elsőként mutatott rá a külföld számára Írott és fentebb idézett cikkében Bolgár Elek, amikor kimondotta: "az ország politikai megrázkódtatásai sodorták a magyar szociológiát a feltétlen tudományosságtól a társa- dalompolitika követeléseinek küzdőterére? és miután a harcok előterében a választójog állott, "a tudományos szociológia képviselői... tudományos fegyverekkel szerelték fel a választójogi mozgalmat.

A helyzet logikája állitotta ily módon a Társaságot és lapját a radikális szárny élére."4

A T. T. illetve a H. Sz. arculatára voltaképen már jóval az 1906 júliusi szakadás, a konservativ szárny kiválása előtt, a haladó csoport tevékenysége nyomta rá bélyegét. Elegendő bepillantani az 1903-1905-ös évfolyamokba, amelyek a baloldali munkatársak növekvő aktivitásáról tanúskodnak. Ok szorgalmazták a legnagyobb nyomatékkai a szociológiának, amely "a reakciós Ausztriában is" katedrához jutott, hivatalos hazai elismertetését, az ő befolyásuk e- redményeként tájékoztathatta a H. Sz. olvasóit Szabó Ervin, illetve Mérő Gyula terjedelmes szemlékben

^ Bolgár Elek: I. m. 331 old.

4 U. o.

VIII