A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár első világháborús plakátgyűjteménye - Dátum nélkül, csak leltári szám
19295
Magyarország anyái! Fenséges feladat vár rátok, olyan feladat, mely szinte megvalósitha- tatlannak látszik s amely mégis a legfényesebb és a legnemesebb, amire ember képes: a lemondás, amely derűs kedvvel és mosolygó szemmel rejti el azokat az érzéseket, melyekkel ezeknek a napoknak eseményeit nézitek. Mert azoknak az érzéseknek nem szabad alakot ölteniök, nem szabad kifejeződniök tekintetekben, nehogy aggódva tekintsetek arra, ki már legközelebb eltűnik szemetek elől, hogy forró lelkesedéssel kövesse a haza és szeretett királya hívását. Nagyon jól tudjátok azt, Magyarország anyái, hogy a lélek szárnyalásának ebben az órájában, melynek alig van párja a történelemben, ti vagytok azok, kikre a nagy világegyetem legszebb és legvallásosabb érzelmének, az anyai szeretetnek beigazolása vár. Az anyai szeretet, a mióta Mária élt és szenvedett, mindig az önmegtagadásban és abban a törekvésben nyilvánult, hogy az anya támasza és védője legyen férjének, gyermekeinek. Felétek tekintenek majd a hitvesek, menyasszonyok és testvérek, ha szivükből jajkiáltások törnek elő, mert ti magasztos nyugalommal teszitek meg a legsulyosabbat, amit követelni lehet tőletek, büszkén és boldogan ajánljátok fel fiaitokat a hazának. Magyarország anyái! Testetekből való test, véretekből való vér az, a kit a hazának szenteltek; a kit száz fájdalommal szültetek és az önfeláldozás számlálhatatlan óráiban örökre magatokhoz lánczoltatok, — mosolygó ajakkal és áldó szavakkal adjátok őt a hazának. Szemetekben ne lássák a léleknek megrendülése, mert tudatában vagytok annak, hogy a katona a férfi-becsület legfönségesebb parancsának, a kötelességnek engedelmeskedik és mert tudjátok, hogy a hazának szüksége van reá. Tisztelet és csodálat bátorságtokért, Magyarország anyái! A nemzet hódolattal borul le nagyságtok előtt! írolvi György kó- és
