A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár első világháborús plakátgyűjteménye - Dátum nélkül, csak leltári szám

7780

Felhivás az ország földmivelő népéhez Közületek, a földmivelő nép, a dolgozók milliónyi sorából hívtak a kormányzó hata­lomba, hogy részt vegyek, őrködjek, a nagy birtokok igazságos felosztásán és segítsek az uj jogrend felépítésének nagy munkájánál. A kormány, amelynek a ti erőtök kifejezéseképpen én is tagja vagyok, felelősséget vállal, hogy minden méltányos, úgy a közre, mint az egyénekre értékes és szükséges kivánság, megfelelő kielégítést nyerjen. A nagy birtokok igazságos felosztását kivánjuk. Ez azonban nem történhetik meg egy tollvonással, nem történhetik meg máról holnapra, hanem ez olyan akarat, amely komoly, ki­tartó és bizonyos időbe kerülő munkát követel. Az ezer esztendős rendet uj rend váltja fel, a melynél mérnökök százai, bizottságok segédkeznek és amelynél nélkülözhetetlen magának a népnek segítsége. Az előkészítésnek e minden képzeletet felülhaladó munkáját végzi most a kormány, hogy éjjet és napot eggyé téve dolgozzon a nép boldogulásán. Ne hagyjátok hát cserben a saját kormányotokat, hanem inkább annak példáját követve, mindenki fogjon munkához és dolgozzon a közért, azon keresztül önmagáért. Tegyetek bizonyságot arról, hogy érettek vagytok a szabadságra, hogy azt nemcsak megszerezni tudjátok, de meg is tudjátok tartani. Az igazi szabadság csak a renden és az összesek munkáján épülhet fel. Aki most nem dolgozik, aki most is apró torzsalkodással, örökös vitatkozással tölti idejét, az ellensége az országnak, ellensége önmagának, családjának, az maga alá ássa a vermet, amelyben önmagával együtt eltemeti a már kivívott szabadságot. Aki most nem dolgozik, az ezer látható és láthatatlan utón visszahívja a régi szolgaságot. A renyhe, tétlenségével, öntudatlan rossz akaratával, maga és társai ellen dolgozik. Ne kérdezzétek, kié a romlásnak induló termés? Az országé, a tiétek az. Takarítsátok be a burgonyát, a répát, szedjétek le a még ma is sok helyen szárán lévő kukoricát! Mihelyt az idő elérkezik, szántsátok fel, vessétek be a földeket, hogy majd a nyáron arathassunk. Ne kérdezzétek, kié a föld, a termés az országé lesz úgyis. Ahol az uradalmak bármilyen kifogás címén nem akarják földjeiket mi vélni, terméseiket a földről szedetni: álljatok neki, mi vélj étek a földet és takarítsátok be annak termését. Ha a birtokossal meg tudtok egyezni, egyezzetek meg; ha nem tudnátok megegyezni, akkor jelentsétek hozzánk, azonnal intézkedni fogunk. Az egyetlen fontosság ma, hogy ter­més a földön ne maradjon, hogy a jövő évben ne legyen éhínség. Tehát ne csináljatok minden faluban országgyűlést, perpatvart, rendetlenséget. Inkább aki a rendet meg akarja bontani, akadályozzátok meg. Engedelmeskedjetek, segítsetek a ti véretekből alakult kormánynak, mert aki ezt nem teszi, önmagában és az országban tesz kárt. Minden egyes ember legyen a rend védője és apostola, mert a rend védelme, biztosítása ma a legnemesebb, legmagasztosabb feladat. Aki a harctéren, idegen érdekekért olyan nagyszerűen teljesítette kötelességét, tel­jesítse most itthon még inkább a saját családja érdekében. Ezeket kérjük tőletek, segítsetek nekünk, önmagátokért az ország és mindnyájunk érdekében. Csizmadia Sándor földmivelésügyi államtitkár. Pallas részvénytársaság nyomdája Budapesten.

Next

/
Thumbnails
Contents