A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár első világháborús plakátgyűjteménye - 1919

1919-01-29 / 2300

A helyiség összeirólapok kitöltésének módja. Pontos megjelölése a bérleménynek kerület-, utca-, ház-, emelet- és ajtószám szerint. Pl. VIIL, József-körút 16. III. em. (vagy földszint) 9. Gond fordítandó a kitöltésnél arra, hogy a bérlemény, utca, tőr, út vagy körúton fekszik. A nem megfelelőt át kell huzni. A helyiség évi bére pontosan feltüntetendő. Az összeirólap 1. rovatába pontos, olvasható Írással irt neve a bérlőnek, 2. rovatába foglalkozása, 3. rovatába pedig az Írandó be, hogy a főbérlő milyen állampolgár. (Magyar, cseh, román, stb.) A 4—15. alatti rovatokba a bérlemény pontos részletezését kell beírni a helyiségek számszerinti megnevezésével. Hány lakószobából, előszobából és előcsarnokból, haliból, konyhából, klozettből, fürdőszobából, cselédszobából, egyleti-, tánc-, műteremből (vagy hasonló termekből) irodá­nak használt, raktár-, műhely-, üzlet-, vagy egyéb helyiségből áll a bérlemény. A helyiségek száma rendes számjeggyel írandó ki. Ha a bérleményben valamelyik rovatban megnevezett helyiség (pl. fürdőszoba, raktár stb.) nincs, úgy az illető rovat üresen hagyandó. A 4—9. rovatok alatti helyiségekre vonatkozólag számmal töltendő ki, hogy azokban hány családtag, albérlő és ház­tartási alkalmazott lakik; a 10—15. rovatok alatti helyiségekben pedig hány főnök és hány alkalmazott dolgozik éspedig ez utóbbiak munkakörükre való tekintet nélkül számszerűit összesítve. (Pl. ha egy vállalatnál 3 igazgató, 12 tisztviselő és 4 szolga dolgozik, a rovat így töltendő ki: 3 főnök, 16 alkahnazott.) Nevelőnő, gyermekkertésznő, ápolónő, inas, stb. háztartási alkalmazottnak számit. A 16—19. rovatokba számmal kiírandó, hogy a 4—9. rovatok alatti helyiségekben lakó családtagok és albérlők közül hány a 14 éven aluli férfi és nő, továbbá hány a 14 éven felüli férfi és nő. A 20. és 21. rovatokban feltüntetendő, hogy a 4—9. rovatok alatti helyiségekben lakó családtagok és albérlők közül hány magyar és hány nem magyar állampolgár. A 22. és 23-ik rovatokban számmal kiírandó, hogy a 4—9. rovatok alatti helyiségekben lakó családtagok és albérlők közül hány olyan egyén van, aki a háború kitörése előtt legalább egy évig Budapesten lakott és hány olyan egyén, aki később jött Budapestre lakni. A 24-ik rovatba kiírandó, hogy a 4—14 rovatok alatti helyiségekből hány van kiadva albérlőnek. (Pl. 2 lakószoba, 1 előszoba, 1 üzlethelyiség stb.) A 25-ik rovatban arra kell felelni, mióta van bent (lakik vagy dolgozik) az albérlő a helyiségben, van-e lakásigazolványa, ha igen. mi annak a száma. (Pl. 1918. december 6, lakásigazolvány száma 6541/918., vagy lakásigazolvány nélkül.) A 26-ik rovatot csak abban az esetben kell kitölteni, ha a bérlő (lakó) felajánl a lakáshivatal­nak valamely helyiséget. Ebben az esetben a felajánlott helyiségek száma és minősége feltüntetendő. (Pl. 1 lakó és 1 előszoba.) A 27—29. rovatokba a házmester vagy gondnok, a háztulajdonos és a bizalmi férfiak megjegyzései Írandók be. A megjegyzések ellenőrző természetűek és ennélfogva, az adatszolgáltatás hűségét tanúsítják. (Pl. „adatok helyesek“ vagy „nem két lakószoba van, hanem három.“) A 30-ik „általános megjegyzések“ rovatot uem kell kitölteni. Budapest, 1919. január 29.-én. Budapest Főváros Központi Lakáshivatala. Magyar állami nyomda. Budapest, 1919. — 167.

Next

/
Thumbnails
Contents