A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár első világháborús plakátgyűjteménye - 1919
1919-11-19 / 3281
1919. november 19. A nemzetgyűlési választók összeírása és szavazéigazolványok kiállítása. A magyar kormány 5987/1919. M. E. számú rendeletével elrendelte, hogy a nemzetgyűlési választókról névjegyzéket kell készíteni és emellett a városokra — Budapest fővárosra nézve is — még azt, hogy a névjegyzékbe fölvett választók személyazonosságának a szavazásnál leendő igazolása végett szavazóigazolványokat is kell kiállítani. E rendelet végrehajtása tárgyában a következőket hozom a közönség tudomására: A választók névjegyzékének elkészítését s a szavazóigazolványok kiállítását a belügyminiszter úr által kinevezett összeirási biztosok végzik. Az összeirási biztosok Budapestre a iisztbizottságok számának megfelelő számban neveztetnek ki. Az egyes összeirási biztosok működési köre olykép állapíttatott meg, hogy mindegyik összeirási biztos működési köre egy-egy lisztbizottság területére terjed. Az összeirási biztosok hivatalos helyiségei a lisztbizottságoknál vannak. Az összeirási biztosok a névjegyzékeket a választók részéröl bejelentőlapokon tett vallomás alapján állítják össze. Vallomást kell tenni azokra az adatokra nézve, amelyekből megállapítható, hogy a bejelentést tevőnek van-e nemzet- gyűlési választójoga. Nemzetgyűlési választójoga van minden férfinak, aki legalább hat év óta magyar állampolgár, félév óta ugyanabban a községben lakik, vagy ott lakása van és életének huszonnegyedik évét betöltötte. Ennek az életkornak betöltése előtt is választójoguk van azoknak, akik 1918. évi november hó I. napja előtt' legalább tizenkét héten át a harctéren arcvonalbeli katonai szolgálatot teljesítettek. Nemzetgyűlési választójoga van továbbá minden nőnek, aki legalább hat év óta magyar állampolgár, életének huszonnegyedik évét betöltötte és bármely hazai élőnyelven Írni és olvasni tud, ha legalább félév óta ugyanabban a községben lakik, vagy ott lakása van. A nemzetgyűlési választójoghoz megkívánt félévi egyhelybenlakás megszakításának nem tekinthető, ha az állandó lakóhely elhagyása beigazolhatóan a rendkívüli viszonyok kényszere folytán történt. A félévi egyhelybenlakás kellékének kimutatása alól a közalkalmazottak általában fel vannak mentve. Nem gyakorolhatnak választójogot és ehhez képest a választók névjegyzékébe nem vehetők fel a fegyveres erőnek, a csendörségnek és a rendőrségnek tényleges szolgálatban álló tagjai. Ugyancsak nem vehető fel a választók névjegyzékébe az, aki politikai jogának gyakorlásától fel van függesztve, aki bűntett vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt bűnvádi eljárás alatt áll vagy jogerősen el van Ítélve, aki közsegélyböl él, aki gondnokság vagy csőd alatt áll, vagy akinek kiskorúsága meg van hosszabbítva, végül az, aki üzleténél vagy foglalkozásánál fogva erkölcsrendészeti ellenőrzés alatt áll. A vallomás céljára szolgáló bejelentőlapoknak és az azokhoz tartozó gyűjtőíveknek az összeíró biztostól való átvételéről, azoknak a ház lakói között való kiosztásáról, úgyszintén a lakók által kitöltött bejelentőlapoknak, valamint a gyűjtöiveknek az összeirási biztoshoz való visszajuttatásáról, a háztulajdonosok (házbérlők) vagy megbizottaik (házgondnokok, házfelügyelők, házmesterek) kötelesek gondoskodni. Nevezettek ff. évi november hó 25. napján délelőtt 8 órától délután 3 óráig kötelesek az összeirási biztosnak az illetékes lisztbizottságnál levő hivatalos helyiségében megjelenni. A bejelentőlapokat huszonnégy óra alatt ki kell tölteni. A bejelentőlapok pontos és a valóságnak megfelelő kitöltését és beszolgáltatását a ház lakói által választott házi igazolok ellenőrzik. A házi igazolók választására és eljárására vonatkozó rendelkezéseket a gyűjtőív hátlapja tartalmazza. Azt, hogy a házi igazolók által megvizsgált bejelentőlapokat és a gyüjtöívet mikor kell az összeirási biztosnak visszaszolgáltatni, az összeirási biztos állapítja meg és a gyűjtölven feltünteti. Az összeirási biztosok működésének ellenőrzésére az összeirási biztosok mellé bizalmi egyént jelölhet ki bármely országos pártnak helyi szervezete, továbbá az illető összeirási biztos működési területén lakó vagy tartózkodó legalább száz oly egyén, akinek kétségtelenül van választójoga. A választóknak az összeirási biztosok által elkészített névjegyzékei f. évi december hó 9. és 10. napján délelőtt 8 órától délután 3 óráig a lisztbizottságoknál közszemlére fognak tétetni. E két napon a névjegyzék ellen mind saját személyt illetőleg, mind a névjegyzékben történt bármely felvétel vagy kihagyás miatt a közszemléretétel ideje alatt bárki felszólalással élhet. A felszólalást az összeirási biztosnál (a lisztbizottság helyiségében) akár szóval, akár írásban elő lehet terjeszteni. A felszólaláshoz mellékelni kell az abban felhozott tényeket igazoló okmányokat. A közszemléretétel után az összeirási biztos a választók névjegyzékébe felvett választóknak, ha felvételük felszólalással megtámadva nem lett, a bejelentőlapon szavazóigazolványt állít ki. Azt, hogy a szavazóigazolványok kiosztása végett mikor kötelesek a háztulajdonosok (házbérlök), illetőleg megbizottaik (házgondnokok, házfelügyelők és házmesterek) az összeirási biztosnál megjelenni és hogy mikor kötelesek a nevezettek a kiosztás megtörténte után a gyüjtőiveket az összeirási biztosnak visszaszolgáltatni, az összeirási biztosok állapítják meg és a gyüjtőiven bejegyzik. Az összeirási biztosok által készített névjegyzékek ellen bejelentett felszólalásokat a választókerületenkint alakuló választási bizottságok bírálják el. Az elől idézett kormányrendelet a választói névjegyzékek pontos összeállítását veszélyeztető minden visszaélésre és mulasztásra súlyos büntetést szab. E büntető rendelkezések közül különösen a következőket emelem ki: bűntettet követ el és két évig terjedhető börtönnel büntetendő a választott házi igazoló, ha az áítala valódinak talált adatokat tartalmazó bejelentőlapot rosszhiszeműen nem láttamozza, vagy ha az általa valótlannak talált adatot tartalmazó bejelentőlapot rosszhiszeműen anélkül láttamozza, hogy a valótlannak talált adatra vonatkozó észrevételeit megtenné; vétséget követ el és két évig terjedhető fogházzal, valamint ötezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, aki abból a célból, hogy a válásztók névjegyzékébe jogtalanul felvétessék, a bejelentőlapon valótlan adatot vall be, vagy a választott házi igazoló, illetőleg az összeirási biztos előtt valótlan felvilágosítást ad, vagy pedig más hamis bizonyítékot, illetőleg egyéb valótlan adatot szolgáltat; Kihágást követ el, és tizenöt napig terjedhető elzárással valamint kétszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az a háztulajdonos (házbérlő) vagy megbízottja, aki az elől idézett rendeletben megszabott kötelezettségeinek pontosan nem tesz eleget, továbbá az a választott házi igazoló, aki ugyané rendeletben a reáblzott tennivalókat pontosan nem teljesíti. Dr. Bódy Tivadar s. k., polgármester. BUDAPEST FŐVÁROS házinyomdája 1919.
