A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár első világháborús plakátgyűjteménye - 1919
1919-07-28 / 2312
Vendéglői étkezési jegyek életbeléptetése. A Népgazdasági Tanács közellátási osztálya 47.684/1919. sz. rendeletével a kettős ellátás megszüntetése céljából f. évi augusztus l-től kezdve Budapesten és környékén Vendéglői étkezési jegyeket léptet életbe. E naptól kezdve a magánháztartásokon kívül eső mindazon közös étkezőkben, melyek vendéglőszerű ellátást nyújtanak, ebédet vagy vacsorát csakis azok részére szabad kiszolgáltatni, akik Vendéglői étkezési jeggyel rendelkeznek. Közös étkezők fogalma alá esnek: vendéglők, éttermek, szállodák, korcsmák, bor- és sörházak, borozók és sörözők, kifőzések, közkonyhák, kantinok, beszerző csoportok közös étkezdéi, diákmenzák, mulatók, kávéházak, kávémérések, büffék, bodegák, bárok stb., végül a Vörös hadsereg és vörös őrség különböző alakulatainak azon étkezdéi, melyeket nem a hadsereg lát el élelemmel. Nem esnek a közös étkezők fogalma alá a háztartásszerű ellátást nyújtó intézmények, mint: jótékony- vagy nevelőintézetek, internátusok, kórházak, fogházak, penziók stb. A Vendéglői étkezési jegy 20 étkezésre (ebédre vagy vacsorára) szóló szelvényekből áll; minden szelvény egy-egy ebéd vagy vacsora fogyasztására ad jogot; a vendéglő (étkezde) csak annyi személy számára szolgáltathat ki ebédet vagy vacsorát, ahány szelvényt a jegy birtokosa lead. A jegy érvényessége sem időtartamhoz, sem a személyek számához kötve nincs, ugyanazon jegy szelvényeit tehát bármely időben bármennyi személy használhatja. A jegyről a szelvényeket csakis a vendéglő (étkezde) alkalmazottja vághatja le. A Vendéglői étkezési jegy szelvényein kívül le kell adni a húsjegy, valamint a liszt-és kenyérjegy megfelelő szelvényeit is, hogyha a vendég húst, tésztát vagy kenyeret fogyasztott. A Vendéglői étkezési jegyek kiadása. Mivel augusztus l-től kezdve a fent felsorolt közös étkezőkben (vendéglőkben stb.) jegy nélkül senki sem étkezhetik, mindenki, aki vendéglőben akár állandóan, akár pedig csak esetről-esetre kíván étkezni, • Vendéglői étkezési jegyet tartozik váltani. A Vendéglői étkezési jegyet a lakás szerint illetékes lisztbizottság július 29-étől kezdve adja ki, még pedig a fél kívánsága szerint I, 2 vagy 3 jegyet; több jegyet azonban a lisztbizottság sohasem adhat ki, mint amennyinek megfelelő szelvényeket a fél az alábbiak szerint az Egyesitett élelmezési jegyéről leadhat. A lisztbizottság a Vendéglői étkezési jegyért jelentkező fél Egyesített élelmezési jegyéről minden kiadott Vendéglői étkezési jegy ellenében I—I tíznapi zsír-, szárazfőzelék- és burgonyaszelvényt tartozik levágni; eiikoľ- és sószelvényt ellenben 3 vendéglői étkezési jegyig bezárólag csak egyet vág le. Ennélfogva levágcmJő: 1919. július 29. Zsír- Szárazfőzelék. Burgonya- Cukor- Só- szelvény i Vendéglői étkezési jegy ellenében š I III 2 2 2 2 11 3 ,, o D j> 3 3 3 11 Azon felek részére, akik egyszerre 3 étkezési jegyet váltanak ki, a 31 napos hónapokban még I drb napi kenyérjegyet kell kiszolgáltatni, amely két étkezési szelvénnyel van ellátva. Hogy azok a felek, akik vendéglői étkezési jegyet váltanak, a háztartáshoz szükséges élelmi cikkeket is beszerezhessék, a Központi Munkás- és Katonatanács megengedi azt, hogy a felek maguk jelöljék meg Egyesített élelmezési jegyük még le nem járt szelvényei közül azokat, melyeket a lisztbizottság bevonni tartozik. r Átutazók étkezési jegyei. Szállodákban megszállt idegenek augusztus l-től kezdve minden napra i—I napi kenyérjegyet kapnak, amely jegy 2 étkezési szelvénnyel, I hússzelvénnyel, és I kenyér, illetve tészta fogyasztására jogosító 28 dkg-ról szóló lisztszelvénnyel van ellátva. A szállodai vendégek részére szükséges napi étkezési jegyeket a szálloda üzemi biztosának aláírására az eddigi napijegyekhez hasonlóan a Központi liszthivatal adja ki és a szálloda a kiadott jegyekkel az eddigi eljárás szerint tartozik továbbra is elszámolni. Magánházakban megszállt vendégek részére, akik vendéglőben étkeznek, a lakás szerint illetékes lisztbizottság a házbizalmi és a házfelügyelő együttes igazolására kétnaponként napijegyeket ad ki. Hosszabb itt tartózkodás esetében a jegy kiadása négynaponként történik. Étkezési jegyek nélkül fogyasztható ételek. Vendéglői étkezési jegy nélkül csakis oly ételek szolgáltathatók ki, amelyek nyersen, vagy nem a vendéglői üzemben feldolgozott állapotban kerülnek felszolgálásra. Ilyenek: befőttek, gyümölcs, sajt, cukrászsütemény, saláta, retek, stb. A vendéglősök elszámolása. A vendéglősök a beszedett Vendéglői étkezési jegyszelvényekkel a Központi liszthivatalnak tartoznak elszámolni és e célból a beszedett jegyszelvényeket borítékban (minden borítékban 500 szelvényt) beküldeni. A Központi liszthivatal a beszedett szelvényekről elismervényt állít ki és a közellátási népbiztosság ezen elismer- vények alapján utalja ki a vendéglőknek az őket forgalmuk szerint megillető árúkat. Azok fölött, akik a jelen rendeletet megszegik, forradalmi törvényszék Ítél. a Budapesti Forradalmi Munkás- és Katonatanács Elnöksége. BUDAPEST FŐVÁROS HÁZINYOMDÁJA 1919
