A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár első világháborús plakátgyűjteménye - 1918
1918-03-26 / 6490
1918. március 26. 123.659 1916—X. tan. szám. Védekezzünk a gümőkór ellen! Az országban és a fővárosban is a legelterjedtebb és legpusztítóbb ragályos betegség a gümőkór, tuberkulózis. Bacillusai letelepednek az ember nyirkmirigyeiben (görvélykór), csontjaiban (csontszú), beleiben (bélgümőkór), agyában (gümősagyhártyagyulladás), bőrében (bőrfarkas), de leginkább gégéjében és tüdejében és itt tüdőgümőkórt, köznyelven sorvadást, hektikát, szárazbetegséget, mellbajt okoznak. A gümőkór ellen, különösen pedig a rettenetesen pusztító tüdő- és gégegümőkór ellen csak úgy lehet sikeresen védekezni, ha a hatóságot ebben a munkájában a lakosság is teljes mértékben támogatja. A hatóság részéről a védekezéshez elsősorban szükséges, hogy ismerje a főváros területén tartózkodó, gümőkóros betegek nevét, lakását, családi állapotát, kereseti viszonyait, betegségének minőségét és mértékét. Ebből a célból a m. kir. belügyminiszter úr 191,049/1912. VII. b. számú rendeletében a tuberkulózist az 1876. évi XIV. t.-c. értelmében bejelentendő ragályos betegségek közé sorolta azzal a korlátozással, hogy a tuberkulózis bejelentése az alább felsorolt esetekben kötelező: 1. ha a tüdő- vagy gégesorvadásban avagy nyilt mirigy- és csonttuberkulózisban szenvedő egyén elhal; 2. a bejelentés kötelező haláleseteken kívül akkor is, ha az 1. pontban felsorolt betegek lakást változtattak vagy lakásukat kórházzal, esetleg egyéb gyógyintézettel cserélik fel; 3. a bejelentés kötelező továbbá, ha a nyílt tüdővészben, gégesorvadásban, mirigyvagy csonttuberkulózisban szenvedő beteg: a) másokkal együtt sűrűn lakott helyiségben társait veszélyezteti; b) intézetekben, internátusokban, szegényházakban, penziókban, hotelekben, stb. többekkel együtt lakik, együtt étkezik, vagy vendégfogadókban, kávéházakban, étkezőhelyiségekben, élelmiszereket tartó üzlethelyiségekben s hasonló rendeltetésű helyeken alkalmazva van, s akár közvetve, akár közvetlenül veszedelmes a tuberkulózis terjesztése szempontjából a környezetére nézve; c) ha ilyen eset iskolákban fordul elő és pedig akár a tanszemélyzet, akár a tanulók között. Az 1. alatti esetekben a bejelentésre a halottkém köteles; a 2. esetben (lakásváltoztatásnál) bejelentésre kötelesek: a kezelőorvos, illetőleg a beteg háztartásának feje és a háztulajdonos vagy bérlője; a 3. esetben kezelőorvos, az Intézeti igazgató, Illetőleg gazda vagy vezető; iskolákban az iskolaorvos, ennek hiányában a tanító illetőleg tanítónő. A jelentés után az 1. és 2. alatti esetekben a bejelentést mindig a lakás kötelező fertőtlenítésének kell követnie és pedig az 1. esetben a lakás és a beteg összes használt holmija, viselt ruhái, ágy- és fehérneműje, a 2. esetben az üressé vált lakás fertőtlenítendő. A hozzátartozókat megfelelő felvilágosításokban és orvosi tanácsadásban kell az orvosoknak és a hatóság közegeinek részesíteni. A fertőtlenítés teljesen díjtalan. Aki a miniszteri rendelet 1., 2. és 3. pontjában előírt bejelentési kötelezettségnek eleget nem tesz, kihágást követ el, s az 1876. évi XIV. t.-c. 7. §-a alapján büntetendő. A bejelentés a kerületi elülj áróságoknál és a gyógyszertárakban ingyen kapható nyomtatványon (Nyilt gümőkóros betegek bejelentési lapja) történik, melyet a beteg lakása szerint illetékes kerületi elülj áróságokhoz kell pontosan kitöltve beküldeni. Elvárom a székesfőváros lakosságától, hogy a nemzetet megtizedelő gümőkór ellen védekező munkában, a betegekről való gondoskodásban és az egészségesek megvédésében, a hatóságot szeretettel és megértéssel fogja támogatni. BÓDY s. k„ öUPArESí SjtfK8»r6yA!Ws , _ , ms - alpolgármester.
