A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár első világháborús plakátgyűjteménye - 1918

1918-03-01 / 10121

1918. március I.

A gáz és a villamos áram megadóztatása.

27661 1918—XII.

szám.

A székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése a gáz és elektromos áram megadóztatását határozván el, 1918. évi április hó l-étöl kezdődő hatállyal a következő szabályrendeletet lépteti életbe:

Szabályrendelet

a gáz és elektromos áram megadóztatásáról.

Az adó tárgya.

!•§•

Budapest székesfőváros területén 1918. évi április hó l-töl kezdődöleg bármilyen célra használt gáz és elektromos áram községi adó alá esik.

Az adó mértéke.

2- §•

A) Gázra vonatkozólag:

1. azon gáz után, amelyet megtérítés ellenében szolgáltatnak, az eladási árnak IO (lii) százaléka;

2. azon gáz után, amely a termelő saját szükségletére van szánva, ameny- nyiben legalább 3000 hőegységet, mint felső fűtő- értéket ér el 0°-nál és 760 "k nyomásnál, 2 (kettő) fillér, ha kisebb fütőértéket ér el, I (egy) fillér köbméter enkint.

B) Elektromosáramra vonatkozólag:

1. azon elektromos áram után, amelyet megtérítés ellenében szolgáltatnak, az eladási árnak 10 (tíz) százaléka;

2. azon elektromos áram után, amely a termelő saját szükségletére van szánva, kilowattóránként I (egy) fillér.

3. §.

Eladási ár alatt azt az árat kell érteni, amelyet a fogyasztó a termelőnek a szolgáltait gázért vagy elektromos áramért fizet, mérőhasználati és bérleti díjak és egyéb járandóságok nélkül.

A fogyasztás arányában engedélyezni szokott visszatérítések (rabattok) be nem számíttatnak, vagyis ezeknek megfelelöleg adócsökkentésnek vagy adóvisszatérítésnek helye nincsen.

Ha a fogyasztó a szolgáltatott gázért, illetőleg áramért nem készpénzzel, hanem olyan szolgáltatásokkal fizet, amelyeknek pénzértéke nincs meghatározva, vagy ha a'szolgáltatás ingyenes, akkor az adót a 2. §. A 2) és B)2. pontjai alapján kell számítani.

4. §•

Ha a gázt vagy elektromos áramot közvetlen e két termék egyikének előállítására használják, akkor az adó a hatóság választása szerint, de csak egyszer számítható.

Adómentességek.

5. §.

A) Gázra vonatkozólag:

Adómentes a gáz:

1. ha oly telepen termelik, aholóránkint másfél köbméternél több nem termelhető;

2. ha fütőértékének felső határa nr-kint 0°-nál és 760 nyomásnál kevesebb, mint 1000 hőegység;

3. ha oly készülékekben használják fel, amelyek a termelőkészülékekkel közvetlenül egyesítve vannak (regeneratív kemencék, benzin-, olaj-, spiritusz-, acetylénlámpák, stb.);

4. a főváros gázmüvei által a főváros utcai köz- világításához ingyenesen szolgáltatott gáz;

5. a szokásos mellékhelyiségeken (konyha, előszoba, cselédszoba, fürdőszoba, kamra, klozet stb.) kívül legfeljebb két lakószobából álló lakásokban világítási és háztartási célokra használt gáz:

6. az olyan boltokban vagy műhelyekben világítási vagy fűtési célokra fogyasztott gáz, amely boltok vagy műhelyek tulajdonosainak állami kereseti adója évi IOO koronát meg nem halad;

7. kisipari üzemekben erőátviteli (motorikus) vagy egyéb ipari célokra vagy laboratóriumokban tudományos kísérleti célokra használt gáz és pedig az erőátviteli célokra használt gáz csak abban az esetben, ha az ugyanazon műhelyben vagy ipari telepen fölszerelt motoroknak teljesítő képessége összesen a hat lóerőt meg nem haladja, az egyéb ipari vagy tudományos kísérleti célokra használt gáz pedig csak abban az esetben, ha legföljebb ötlangú gázmérőn át használtaik;

8. a) a kir. udvar palotáiban, lakóházaiban és azok melléképületeiben;

b) a magyar országgyűlés képviselőházában és főrendiházában;

c) az állami közigazgatás keretében, valamint az állam által bármely — akár magánjogi — címen is űzött vállalatokban, ha azok kizárólagos tulajdonosa az állam, továbbá az összes žilami intézményekben bármely célra fogyasztott akár vett, akár saját telepen termelt gáz;

9. viszonosság esetén az idegin államoknak Budapesten székelő diplomáciai képviselői által — ha azok nem magyar alattvalók — valamint azok által a személyek által használt gáz, akiknek nemzetközi egyezmények (konzuli, kereskedelmi vagy vámszerződések) alapján ez alól az adó alól nemességre van igényük.

B) Elektromos áramra vonatkozólag :

Adómentes az elektromos áram:

1: ha a termelő saját szükségletére használt áramot oly telepen termeli, amelyen másfél kilówattnál több nem termelhető;

2. a főváros utcai közvilágításához használt elektromos áram;

3. a szokásos mellékhelyiségeken (konyha, előszoba, cselédszoba, fürdőszoba, kamra, klozet stb.) kívül legfeljebb két lakószobából álló lakásokban világítási és háztartási célokra használt elektromos áram;

4. az olyan boltokban vagy műhelyekben világítási vagy fűtési célokra fogyasztott elektromos áram, amely boltok vagy műhelyek tulajdonosainak állami kereseti adója évi 100 koronát meg nem halad;

5. kisipari üzemekben erőátviteli (motorikus) vagy egyéb ipari célokra

vagy laboratóriumokban tudományos célokra hasznait elektromos áram és pedig az erőátviteli célokra használt elektromos áram csak abban az esetben, ha az ugyanazon műhelyben vagy ipari telepen fölszerelt motorok teljesítőképessége összesen a hat lóerőt meg nem haladja, az egyéb ipari vagy tudományos kísérleti célokra használt elektromos áram pedig csak abban az esetben, ha öt kilowattnál nem nagyobb teljesítőképességű berendezés mellett használják;

6. a) a kir. udvar palotáiban, lakóházaiban és azok melléképületeiben;

b) a magyar országgyűlés képviselőházában és főrendiházában;

c) az állami közigazgatás keretében, valamint az állam által bármely — akár magánjogi — címen is űzött vállalatokban, ha azok kizárólagos tulajdonosa az állam, továbbá az összes állami intézményekben bármely célra fogyasztott akár vett, akár saját telepen termelt elektromos áram;

7. viszonosság esetén az idegen államoknak Budapesten székelő diplomáciai képviselői által — ha azok nem magyar alattvalók — valamint azok által a személyek által használt elektromos áram, akiknek nemzetközi egyezmények (konzuli, kereskedelmi vagy vámszerződések) alapján ez alól az adó alól mentességre van igényük.

Adókedvezmény.

6. §.

Az olyan háromszobás lakásokban világítási és háztartási célokra használt gáz vagy elektromos áram adója, amely lakások évi bére a mellékszolgáltatásokon (központi fűtés stb.) kívül évi 1400 koronát meg nem halad, az eladási ár 5 százaléka.

Adófizetési kötelezettség.

7- §•

A gáz- és elektromosadó a fogyasztókat terheli s azt azok, akik a gázt vagy elektromos áramot megtérítés ellenében használják, az erre vonatkozó számla vagy fogyasztási kimutatás összegével egyszerre tartoznak megfizetni. A gáz vagy elektromos áram órát egyedül adó nélkül — fizetni nem lehet s a fogyasztók által fizetett összegek megfelelő hányada mindenkor a fogyasztott anyag ára és az ezután esedékes adóra fizetettnek tekintetik.

Az adómentességre, valamint az adókedvezményre való igényt — kivéve az 5. §. A) 8. és 9., továbbá B) 6. és 7. pontjain alapuló adómentességet, amely hivatalból állapítandó meg — a székesfőváros tanácsánál kell előterjeszteni s az igényre való jogosultságot megfelelően igazolni.

8. §.

Azok, akik az általuk termelt gázt vagy elektromos áramot maguk használják, az adót a részükre kézbesítendő fizetési meghagyások alapján negyedévenként utólag, a vonatkozó fizetési meghagyás kézhezvételétől számított 30 nap alatt tartoznak a hatóság által kijelölendő pénztárba közvetlenül befizetni.

Az adó beszedésére és behajtására a közadókra fennálló rendelkezések érvényesek.

9. §.

A gáz és elektromos áram szolgáltatásával foglalkozó vállalatok kötelesek az adó összegét a számlán vagy fogyasztási kimutatáson külön kitüntetve, azok összegével együtt beszedni és a fővárosnak év- negyedenkint elszámolva az évnegyed eltelte után 30 napon belül beszolgáltatni.

Az évnegyed végéig beszedett s a fenti határidőig be nem szolgáltatott adó után a törvényes késedelmi kamat fizetendő.

Ä gáz vagy elektromos áram árát egyedül — az adó nélkül — beszedni nem lehet s a fogyasztók által fizetett összegek megfelelő arányos hányadát föltétlenül az adóra kell elszámolni.

A vállalatok az adó beszedéséért és beszolgáltatásáért anyagi felelősséggel tartoznak.

A hatóságnak joga van az adó beszedését és az elszámolás helyességét a vállalat üzleti könyveinek, számadásainak és egyéb följegyzéseinek megvizsgálása útján megállapítani.

Az adó elévülése.

10. §.

Az adózás alól elvont fogyasztás megadóztatására, valamint az adó visszatérítésére vonatkozó igény öt év alatt évül el.

Az adó megállapítása.

11. §.

Az adót, amennyiben az adóztatás a 2. §. A) 1. és B) 1. pontjai alapján történik a gáz- vagy áram- szolgáltató vállalatok által kiállított számla, illetőleg fogyasztási kimutatás összegének 10%-a adja meg, a 2. §. A) 2. és B) 2. pontjai alapján való adóztatás eseteiben pedig hatóságilag felállított mérő- készülékek adatai alapján kell megállapítani.

Bejelentési kötelezettség.

12. §.

Aki gázt vagy elektromos áramot termelni, elosztani, vagy a főváros határán kívülről behozni akar, annak kötelessége azt az üzem megkezdése előtt a hatóságnak bejelenteni. A bejelentés módozatait a hatóság fogja megállapítani. A bejelentésben felelősség mellett elő kell adni, hogy a bejelentő a termékből mennyit ad el harmadik személyek részére és mennyit használ föl a saját szükségletére. A bejelentésnél be kell jelenteni, hogy a terméket mennyiben adja el ellenszolgáltatás ellenében és mennyiben használja föl a saját szükségletére.

A meglevő telepeket e szabály- rendelet életbeléptetése után 8 nap alatt kell bejelenteni.

Adófelügyelet.

13. §.

Gázt vagy elektromos áramot termelő telepek, valamint a vidékről való behozatal esetében az arra szolgáló és a főváros területén lévő vezetékek és alállo- mások adó szempontjából felügyeletnek vannak alávetve. A hatóság jogosítva van az üzemi helyiségeket, míg azok nyitva vannak és azokban dolgoznak, bármely időben, máskor pedig a nappali órák idejében megvizsgálni. A felügyeleti jog kiterjed a telep minden helyiségére, továbbá a közvetlenül határos, a teleppel összeköttetésben álló helyiségekre, mellék- helyiségekre és a hozzájuk vezető vezetékekre.

Az adófelügyeletnek alávetett helyiségekben semmi olyan intézkedést tenni nem szabad, amely a törvényes felügyeletet akadályozza vagy megnehezíti.

A hatóság elrendelheti, hogy meg nem adóztatott termék értékesítésére fölhasználható berendezések eltávolíttassanak, lepecsételtessenek vagy befö- dessenek. Az üzemtulajdonos vagy bejelentett üzletvezető köteles a hatóságnak az üzemre vonatkozólag minden fölvilágosítást megadni, amely az adófelügyelethez vagy statisztikai célokra szükséges és tartozik az adófelügyelet céljára szolgáló hivatalos eljárásoknál a szükséges segédszolgálatot teljesíteni és segédeszközöket szolgáltatni.

Hasonlóképen köteles a termék előállítására és szolgáltatására vonatkozó üzleti könyveket és számadásokat a hatóság kiküldöttjének elömutatni.

14. §.

Az üzemtulajdonos köteles a hatóság közelebbi megállapítása szerint a hatóságnak bemutatni az ellenszolgáltatásért ellátott fogyasztási helyek kimutatását, a termék szolgáltatott mennyiségeit és az azért felszámított árakat, továbbá bizonyos időszakon- kint a mérőeszközök állását.

Mérőeszközök.

15. §.

Amennyiben a megadóztatás mérőeszközök adatai alapján történik, a szükséges mérőeszközök felállításáról és fenntartásáról a hatóság gondoskodik.

A mérőeszközök a hatóság közelebbi megállapítása szerint a termelés helyén, ha pedig az erre nem alkalmas, vagy ha a termelés a főváros területén kívül történik, a legközelebbi alkalmas helyen oly módon helyezendők el, hogy a termék jogtalan fel- használása a mérőkészülékbe való belépés előtt megakadályoztassék.

Mindenkinek joga van a hivatalos mérőkészülék mellé saját mérőjét is fölszerelni, amelyet a főváros hivatalosan lepecsételhet. Ez utóbbi esetben a két mérőn történt leolvasás átlaga képezi az adóalapot mindaddig, amíg a két berendezés adatainak egymástól való eltérése 5%-on alul marad. Öt °/o-nál nagyobb eltérés esetén mindkét berendezést a helyszínén meg kell vizsgálni és a 21/a% átlagos hibánál nagyobbat mutató berendezést kijavítani vagy kicserélni és ezután mindkét berendezést közösen hitelesíteni kell. A kijavítást bármelyik fél igényelheti s annak költségeit az tartozik viselni, akinek berendezése 2l/2°/o-nál átlag nagyobb hibát mutatott. A hiba megállapításának napja és a helyesbített mérőberendezés üzembevételének napja közötti időszakra nézve a bekapcsolva maradt mérő adatai, amennyiben pedig a helyesbített mérővel szemben ez is hibásnak, bizonyulna, a helyesbített mérő első tíz napi leolvasásából vett átlag képezi az adóalapot.

16. §.

Ha az üzemtulajdonos vagy üzletvezető adóelvonás miatt már büntetve volt, akkor az üzemet a főváros tanácsa által megállapítandó külön felügyeleti rendszabályoknak lehet alávetni, melynek költségei az üzemtulajdonost terhelik s amelyek az adóval együttesen szedhetők be.

Büntető határozmányok. Adórövidítés.

17. §.

Aki az ezen szabályrendeletben megállapított adónak bármely módon való megrövidítését célzó cselekedetet visz végbe, vagy az adót rövidíti, adórövidítést követ el.

Adórövidítést követ el különösen az a termelő, aki :

a) a gázt vagy elektromosáramot a hatósági mérőeszközbe való belépés előtt elvezeti vagy elvezetteti;

b) a mérőeszköz jelzését befolyásolja;

c) a mérőeszközben beállott zavarokról a hatóságnak azoknak tudomására jutásakor azonnal jelentést nem tesz;

d) a gáz vagy elektromosáram termelését, elosztását és fölhasználását megkezdi, mielőtt azt a hatóságnak bejelentené.

Adórövidítést követ c| az a vállalat is, amelyik az adó beszedése, elszámolása és beszolgáltatása tekintetében ezen szabályrendelet 9. §-ában körülírt kötelezettségének pontosan eleget nem tesz.

^ Az adórövidítésért részvénytársaságoknál és szövetkezeteknél azok igazgatója vagy vezetője, bejegyzett cégeknél a cégtulajdonosok vonandók felelősségre.

18. §.

Aki adórövidiiést követ el ameny- nyiben cselekménye súlyosabb büntető elbírálás alá nem esik az a megrövidített adó négyszeres összegének megfelelő pénzbírsággal, legalább is azonban minden esetért 50 koronával büntettetik.Ezenkívül az adó utánfizetésére kötelezendő. Amennyiben a megrövidített adóösszeg megállapítható nem volna, a pénzbírság 5000 koronáig terjedhet. A megrövidített adó fejében utánfizetendő még az az összeg, amely a következő év fogyasztásának alapulvételével és az adórövidítés tényleg megállapított vagy szakértöiieg vélelmezett időtartamának arányában meg- állapittatik.

19. §.

Az adórövidítésre vonatkozó határozmányok nyernek alkalmazást azoknak az eseteknek elbírálásánál is, amidőn az adóköteles fél oly adómentességet, adókedvezményt vagy adómegféritest vett igénybe, amely őt egyáltalán nem, vagy csak csekélyebb mértékben illette meg. Az adómentességből, adókedvezményből vagy adómegtéri- tésből folyólag illetéktelenül fölvett összeg minden esetben visszafizetendő.

Felelősség más személyekért.

20. §.

Az adó szempontjából felügyelet alatt álló üzemek tulajdonosai felelősek a gondnokukra, üzletvezetőjükre és egyéb szolgálatukban álló alkalmazottakra kirótt pénzbírságokért és az utánfizetendő adóért, föltéve, hogy bebizonyíttatik:

a) hogy az adórövidítést a nevezettek az ő tudtukkal követték el,

b) vagy hogy személyzetük kiválasztásánál és alkalmaztatásánál, illetőleg a felügyelet és ellenőrzés gyakorlásánál nem jártak el a rendes kereskedő gondosságával.

Ha sem egyik, sem másik eset nem bizonyítható, ez esetben csakis az utánfizetendő adóért felelősek.

21. §.

Az adórövidítésért folyó büntető eljárás, valamint a kiszabott pénzbírság 3 év alatt évül el.

Hatóságok.

22. §.

A jelen szabályrendeletben előirt rendelkezések végrehajtására illetékes hatóságok:

elsőfokon a székesfőváros tanácsa,

másodfokon a székesfőváros közigazgatási bizottsága.

A közigazgatási bizottságnak adórövidítési ügyekben hozott bírságoló határozatai ellen további jogorvoslatnak van helye a m. kir. belügyminiszterhez, az adókivetési ügyekben hozott határozatai ellen pedig panasz intézhető a in. kir. közigazgatási bírósághoz.

Végrehajtási eljárás.

23. §.

A szabályrendelet végrehajtása, valamint a részletes eljárás megállapítása iránt a főváros tanácsa intézkedik.

Átmenetileg arra az időre, arnig a hatóság a 15. §-ban említett mérőeszközök fölállításáról gondoskodhat, a fogyasztott gáz vagy elektromos áram megállapítása a feleknél fölszerelt mérőeszközök jelzése, a termeléshez fölhasznált fűtőanyagok mennyisége, a fölszerelt fogyasztási tárgyak és azok használati tartama, a megtett vasúti kocsikilométerek száma alapján állapíttat meg. A hatóság az átmeneti idő tartama alatt a fogyasztókat ezeknek az adatoknak bejelentésére kötelezheti. Ennek a bejelentési kötelezettségnek elmulasztása a 18. §. szerint büntetendő.

Életbeléptetés határideje.

24. §.

Ezen szabályrendelet 1918. évi április hó 1-én lép életbe.

A szabályrendelet 5. §-a értelmében járó adómentességet, valamint a 6. §. értelmében Járó adókedvezményt a 7. §. szerint a székesfőváros tanácsánál (IV., Központi városháza II. emelet 296.) írásban kell kérelmezni és az igényjogosultságot igazolni.

Az egy-, két- és háromszobás lakás címén járó adómentességre vagy adókedvezményre való jogosultságot az adó életbeléptetése alkalmával a főváros tanácsa hivatalból fogja megállapítani. Azon a címen tehát, hogy valaki egy-, két- vagy háromszobás lakásban fogyaszt gázt vagy elektromos áramot, senkise kérje az adómentességet vagy adókedvezményt, mert ez részére hivatalból fog megadatni. Ha igényjogosultsága ellenére valakit mégis megadóztatnának, jogában áll az illetőnek az adómentességet vagy adókedvezményt utólag kérni és igényjogosultságának megállapítása esetén a beszedett adó részére az azt beszedő üzem útján vissza fog téríttetni.

Fölhívja egy alkalommal a tanács mindazokat (magánosokat vagy vállalatokat), akik a főváros területén gázt vagy elektromos áramot termelnek vagy a főváros területére vidékről behoznak, hogy ezt a tanács által megállapított adatok felsorolásával a tanácsi XII. (vízvezetéki és világítási) ügyosztályban (IV., Központi városháza II. em. 296.) az ugyanott rendelkezésre bocsátandó nyomtatványokon folyó évi április 26-ig okvetetlenül jelentsék be.

A Székesfőváros Tanácsa.

BuuArtai SzEKtsfövXHOS HÁZINYOMDA - 1*1»