A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár első világháborús plakátgyűjteménye - 1918

1918-09-20 / 6326

1918. szeptember 20 107.341 , 1918—XV~ tan' S2ám A ruházati készletek bejelentése. A Tanács a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úrnak 1918. évi 83.000. számú rendelete alapján a követ­kezőket közli: Mindazok a vállalatok, cégek, üzemek és egyének, melyek, illetve akik a következőkben fölsorolt szövetek, kelmék, ruházati cikkek, ágy- és asztalnemüek előállításával, feldolgozásával, vagy forgalombahozatalával foglalkoznak, ily cikkeket mások részére, vagy saját háztartási szükségletüket meghaladó meny- nyiségben őrizetben tartanak — ideértve a közraktári és berak- tározási vállalatokat, zálogházakat, továbbá azokat a vállalatokat, intézeteket, beszerzési csoportokat és jóléti bizottságokat, melyek alkalmazottaik, illetve tagjaik részére készletekkel rendelkeznek — kötelesek az ezen cikkekből 1918. szeptem­ber 20. napján meglévő készleteiket leltárszerü részletes ki­mutatás alakjában a Népruházati bizottság textil-osz­tályának (Budapest, VI. kér., Szerecsen-utca 52.) legkésőbb 1918. október 15-ik napjáig az 1918. évi szeptember 20. napján fuvarozás alatt álló készleteket pedig megérkezésük után haladéktalanul bejelenteni. A bejelentésre fölhasználandó hivatalos bejelentőlapok a budapesti Kereskedelmi és Ipar­kamaránál kaphatók. Szállítmányozó vállalatoknál beraktározott árúkat nem a szállítmányozó vállalat, hanem az árúk felett rendelkezésre jogosult köteles a szállítmányozó nevének föltüntetésével be­jelenteni. Emellett minden olyan szállítmányozó vállalat, amely a rendelet hatálya alá eső cikket tart őrizetben, köteles erről a cikkek mennyiségének, minőségének és raktározási helyének, valamint a cikkek fölött rendelkezésre jogosultak megjelölésé­vel a Népruházati Bizottság textil-osztályát értesíteni. A bejelentési kötelezettség kiterjed a hatósági üzemekre és állami, vagy hivatalos intézményekre is. A jelen hirdetmény értelmében bejelentésre kötelezettek tartoznak a készleteikre vonatkozó minden kívánt felvilágosítást a Népruházati Bizottság textil-osztályának megadni. A Nép­ruházati Bizottság az adatokat, beszolgáltatásuk megtagadása esetében, az érdekelt költségére hatósági úton szerezheti be. Azok a háztulajdonosok, házgondnokok és házfel­ügyelők akiknek tudomásuk van aprói, hogy a ház valamelyik helyiségében a rendelet hatálya alá tar­tozó szövet, kelme, ruházati cikk, ágy- és asztal­nemű van elraktározva, kötelesek azt a Népruhá­zati Bizottság textil-osztályának haladéktalanul be­jelenteni, ha a körülmények arra mutatnak, hogy az elraktározás a készlet eltitkolásának célját szol­gálja (Lakásban, zárt helyiségben stb. tartott kész­letek.) Bejelentési kötelezettség alá esnek: Minden olyan szövet és kötött vagy kötszövött kelme — tekintet nélkül az anyagára — amely felső- és alsóruházat cikkek, valamint ágy- és asztalnemüek előállítására alkalmas. A szövetből vagy kelméből készült, valamint kötött, vagy kötszövött minden új — kész, vagy részben kész — felső- és alsóruházati cikk, ágy- és asztalnemű. Minden használt (ócska) felső- és alsóruházati cikk, ágy és asztalnemű. A bejelentési kötelezettség nem terjed ki: a katonai igazgatás és a Ruházati Cikkeket Beszerző rész­vénytársaság tulajdonában álló, továbbá a katonai igazgatás és a Ruházati Cikkeket Beszerző részvénytársaság által adott rendelések teljesítésére szánt szövetek, kelmék, ruházati cikkek, ágy- és asztalnemüekre; továbbá azokra a len-, kender-, juta-és papirfonalszövetekre és az ilyen szövetekből készült azokra az árukra, amelyeknek a lenipari, a kender- és jutaipari, a fonópapir- vagy a zsák­bizottság útján való bejelentését érvényben lévő rendeletek egyébként már elrendelik. E szövetek és áruk készleteinek bejelentése tekintetében továbbra is a vonatkozó szabályok irányadók és azok bejelentését a jelen rendelet nem érinti. Nem jelentendök be végül a következő cikkek: tüllök, csipkék, csipkeszövetek és csipkediszek; csipke­kendők, fátylak; ruházati célokra fel nem használható bútor­szövetek; zsebkendők; fej- és vállkendők, főkötők; fűzök és övék; kesztyűk, harisnyatartók és nadrágtartók, szalagok, zsi­nórok és paszományok; férfi- és női gallérok; kézelők, nyak­kendők; gombok, kapcsok; kalapok, sapkák; fürdököpenyek, fürdőruhák és úszónadrágok; kötények; katonai egyenruhák; lábszárvédök; hímzések; kötött, szövött vagy kötszövött kelmé­ből készült olyan cikkek, amelyek nem ruházati célokra szol­gálnak. A bejelentés elmulasztása kihágás és hat hónapig terjedhető elzárással és kettőezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Azon készlet tekintetében, amelyre nézve a kihágást elkövet­ték, elkobzásnak van helye. Az elkobzott készlet értékének egyötöde a feljelentőt, többi része pedig a felmerült költség levonásával a Hadirokkantak Segélyalapját illeti. E kihágás miatt az eljárás a m. kir. államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. Budapest SzékesfóvAros HÁZINYOMDÁJA — 1918. — A Székesfőváros Tanácsa

Next

/
Thumbnails
Contents