A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár első világháborús plakátgyűjteménye - 1917
1917-02-15 / 19257
1917. február 15. A lakásbérletekre vonatkozó rendkívüli intézkedések kiegészítése és a lakásbérleti bizottságok megalakítása és eljárásuk szabályozása. A lakásbérletekre vonatkozó és a székesfőváros közönségével hirdetmény útján már korábban közölt rendkívüli intézkedések kiegészítése iránt a m. kir. kormány 590/1917. M. E. szám alatt a következő rendeletet bocsátotta ki A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a kővetkezőket rendeli: !•§• A 3787/1916. M. E. számú rendelet (I. a Budapesti Közlöny 1916. évi november hó 13. napján megjelent 261. számában) 1. §-a alá eső lakásnak és vele együttesen bérelt helyiségeknek határozaüan időre szóló vagy határozatlan időre meghosszabbított bérletét a bérbeadó, valamint az, aki az ingatlan elidegenítése vagy más körülmény folytán helyébe lép, az idézett rendelet 3. §-ában meghatározott eseteken felül felmondással a következő esetekben is megszüntetheti: 1. ha a lakásra saját maga részére amiatt van szüksége, mert a vele szemben történt elengedett felmondás következtében eddigi lakásából kiköltözni kénytelen, vagy mert más községből kíván beköltözni; 2. ha a bérbeadó a házat építkezés céljából le akarja bontani, vagy ha a lakás kiürítése az épületnek nagyobbltása végett vagy a háznak fenntartása érdekében elodázhatatlan munkák teljesítése végett szükséges; 3. ha a helyiségre a 3787/1916. M. E. számú rendelet 5. §-ában említett hivatal vagy más közintézmény elhelyezése végett van szükség; 4. ha a felmondás a bérlőnek a házirendet ismételten súlyosan sértő, tűrhetetlen, megbotránkoztató vagy egyéb súlyos kifogás alá eső magaviseleté miatt indokolt. Az első bekezdés megfelelően akkor is áll, ha a bérbeadó vagy az, aki helyébe lépett, kereskedelmi társaság, egyesület, alapítvány vagy általában jogi személy. A jelen §-on vagy a 3787/1916. M. E. számú rendelet 3. §-ának utolsó bekezdésén alapuló felmondás, ha a bérit) arra nézve nem nyilatkozik vagy elfogadásáról írott elismervényt nem ad, vagy kijelenti, hogy a felmondást el nem fogadja, csak úgy hatályos, ha a bérbeadónak a felmondástól számított 8 nap alatt előterjesztett kérelmére a 8133/1917.1. M. számú rendelet értelmében alakított lakbérleti bizottság megállapítja, hogy felmondásnak a jelen §. alapján helye van. Az e §-ban meghatározott felmondás joga nem terjed ki a 3787/1916. számú rendelet 5. §-ában említett bérletekre. 2- §• Ha az 1. §. szerint megengedett felmondásra alapul felhozott körülmény a felmondó fél hibájából nem - következett be, a felmondó fél a volt bérlőnek a költözés költségét és az alaptalan felmondással jogellenesen okozott egyéb kárát megtéríteni köteles. э: §. A bérbeadó a katonai szolgálatot teljesítő vagy az ilyen egyénnel egy tekintet alá eső személy által bérelt olyan lakás bérletét, amely lakás után a bérlő nem köteles a teljes bért fizetni, a 2807/1915. M. E. számú moratórium-feloidó rendelet (1. a Budapesti Közlöny 1915. évi július hó 29. napján megjelent 174. számában) 25. §-ának II. pontja ellenére is rendes felmondással megszüntetheti, ha gondoskodik arról, hogy a bérlő vagy családja kedvező feltételek mellett, változott viszonyaiknak megfelelő, kisebb alkalmas lakást, vagy pedig ha egyikük sem lakik az eddigi lakásban, a bútorok és egyéb ingók megőrzésére alkalmas helyiséget bérelhessen s a bérbeadó egyúttal az átköltözés vagy átszállítás költségének viselését is elvállalja és nem forog fenn oly különös méltánylást érdemlő körülmény, amely a bérlőnek vagy családjának a lakás bérletében való meghagyását indokolja. A felmondás, ha a bérlő arra nézve nem nyilatkozik, vagy elfogadásáról írott elismervényt nem ad, vagy kijelenti, hogy azt el nem fogadja, csak akkor hátályos, ha a bérbeadónak a felmondástól számított 8 nap alatt előterjesztett kérelmére a 8133/1917. I. M. számú rendelet értelmében alakított lakbérleti bizottság megállapítja, hogy felmondásnak a jelen §. alapján helye van. 4/§. A katonai szolgálatot teljesítő vagy ily egyénnel egy tekintet alá eső bérlő kérelmére a 8133/1917. I. M. számú rendelet értelmében alakított lakbérleti bizottság a 2807/1915. M. E. számú moratóriumfeloldó rendelet 8. §-ában a bérfizetésre engedett halasztás alapjául szolgáló körülmény megszűntével a hátralékos bértartozás törlesztésére megszabott határidőt a méltányosságnak megfelelően meghosszabbíthatja arra az időre, amely alatt az adós teljesítőképességének helyreállása várható. Viszont a bérbeadó a 8133/1917. i. M. számú rendelettel szabályozott eljárás útján a jövőre nézve megszüntetését vagy korlátozását kérheti annak a halasztásnak (moratóriumnak), amely a katonai szolgálatot teljesítő vagy az ily egyénnel egy tekintet alá eső személyt a 2807/1915. M. E. számú moratóriumfeloldó rendelet 8. §-a alapján az általa bérelt lakás vagy egyéb helyiség bére tekintetében megilleti, feltéve, hogy a bérlő gazdasági helyzetének figyelembe vételével a halasztás további fentartása egészen vagy részben indokolatlannak mutatkozik. A kérelmet legalább egy hónappal azon bérfizetési határnap előtt kell előterjeszteni, amelytől fogva a bérbeadó a halasztás megszüntetését vagy korlátozását kéri. 5- § A 8133/1917. I. M. számú rendelet értelmében alakított lakbérleti bizottság kérelemre azokat a kedvezményeket, amelyek a bérlett viszony tekintetében a katonai szolgálatot teljesítő vagy ezzel egy tekintet alá eső bérlőt megilletik, kiterjesztheti az olyan személy mint bérlő által kötött bérletre is, akinek eltartásáról a bérleti viszony fennállása alatt egészen vagy túlnyomó részben katonai szolgálatot teljesítő vagy ezzel egy tekintet alá eső hozzátartozója gondolkodott, amennyiben a kedvezmények kiterjesztése az eset körülményei szerint a méltányosságnak megfelel. 6. §. Ha a bérlő a 3787/1916. M. E. számú rendeletre alapított és vele kellő időben közölt béremelésre — ideértve a külön járulékok megengedett emelését is — nem nyilatkozik vagy elfogadásáról írott elismervényt nem ad, vagy kijelenti, hogy a béremelést el nem fogadja: ebből az okból a bérbeadó felmondással nem élhet; a bérlő azonban, ha csak a bérletet kellő időben fel nem mondta, a 3787/1916. M. E. számú rendelet 3. §-a harmadik bekezdésének rendelkezéséből folyóan köteles a megengedett mértékben — bár csak egyoldalú nyilatkozattal — emelt bért az emelés hatálybalépésének időpontjától kezdve megfizetni. Sem a 3787/1916. M. E. számú rendelet 3. §-a, sem a jelen rendelet nem érinti a fennálló jogszabályoknak, különösen a 2807/1915. M. E. számú moratóriumfeloldó rendelet 25. §. I. pontjának azokat a rendelkezéseit, amelyek a bérletnek a szerződés felbontásával vagy rendkívüli, vagy rögtöni hatályú felmondással való megszüntetését kizárják vagy korlátozzák. A rendes felmondás jogával azonban a bérbeadó a 2807/1915. M. E. számú moratóriumfeloldó rendelet korlátái között a heti és a havi bérleteknél is élhet, ha a bérlő a bért szerződési kötelezettségének és a fennálló jogszabályoknak ellenére meg nem fizeti. 7. §. Aki a jelen rendelet rendelkezéseinek kijátszása vagy meghiúsítása végett valótlan vagy hiányos adatokat terjeszt elő, az, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha megállapítható annak a nyereségnek mennyisége, amelyet a tettes cselekményével illetéktelenül elért, a pénzbüntetés az előbbi bekezdésben meghatározott összegen felül a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összegig terjedhet. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak, a székesfővárosi állami rendőrség működési területén pedig a m. kir. államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. 8. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Hatálya Horvát-Szlavonországokra nem terjed ki. Negyedévi vagy enné! hosszabb felmondással megszüntethető bérietekre nézve az 1917. évi február hó 1. napján kezdődő felmondási határidő a jelen rendelettel megengedett felmondás tekintetében, ha korábban járna vagy járt volna le, 1917. évi fekruár hó 18. napjáig bezárólag megbosszabblttatik. Keit Budapesten, 1917. évi február hó 10. napján Gróf Tisza István s. k, m. Mr. minisztereinek. A lakásbérleti bizottságok megalakítása és eljárásuk szabályozása ügyében pedig a m. kir igazságügyi és belügyminiszter urak a kővetkező rendeletet bocsátották ki: A lakbéremelések és lakbérfelmondások korlátozása, valamint a közintézmények részére kötött bérleti szerződések meghosszabbítása tárgyában 3787/1916. M. E. szám alatt kiadott rendelet (I. a Budapesti Közlöny 1916. évi november hó 13. napján megjelent 261. számában) 11. §-a alapján a következőket rendeljük: I. A lakbérleti bizottságok hatásköre és szervezete. í ffirozíthoMtal^aľ 590/?917.°М.а E.'számú^rendeiet3 4 1. vagy 3? ÍU vagy a 3787/1916. M E. számú rendelet 3. §-ának utolsó bekezdésére alapított felmondás kérdésében; 2. hahirozathozated az ^idézett rendelet^ 4. §-a alapján ^katonai szolgálatot teljesítő tórium) megszüntetése kérdésében; 3. határozathozatal az idézett rendelet 5. §-a alapján a katonai szolgálatot teljesítő vagy ilyen egyénnel egy tekintet alá eső bérlőt megillető kedvezményeknek a hozzátartozókra biterjesztése tárgyában; 4. a lakás vagy más helyiség bérlője és bérbeadója között a bérleti viszonyból felmerülő vitás kérdések kiegyenlítésének megkísérlése, ha ezt valamelyik fél kéri. 2- §• Lakbérleti bizottság minden kir. járásbíróság mellett alakul, kivéve a budapesti kir. büntetőjárásbiróságot. A lakbérleti bizottság elnökből és két tagból áll. Szavazattöbbséggel határoz. A bizottság elnöke a kir. járásbiróság vezetője vagy általa kijelölt bírája. A bizottság elnöke lehetőleg az a biró legyen, aki a lakbérleti viszonyból eredő perekben rendszerint eljár. A tagokat a bizottság elnöke a 3. §. szerint összeállított két tagjegyzékbe felvettek sorából hívja be, még pedig az egyiket a bérbeadók, a másikat a bérlők jegyzékéből 3. §. A lakbérleti bizottság megalakítása céljára olyan járásbíróságoknál, amelyeknek székhelye törvényhatósági joggal felruházott vagy rendezett tanácsú városban van, a tanács, más járásbíróságoknál a bírósági székhely szerint illetékes közigazgatási járás főszolgablrája két jegyzéket állít össze a férfinemhez tartozó olyan önjogú, feddhetlen életű magyar állampolgárok közül, akik az illető járásbiróság székhelyén laknak és a bizottsági tagsággal járó tiszt ellátására készek. Az egyik jegyzéket a bérbeadók (háztulajdonosok), a másikat a bérlők (nem háztulajdonos lakók) sorából kell összeállítani. A bérlők jegyzékének összeállításánál arra kell ügyelni, hogy abban a különböző hivatások és foglalkozási ágak lehetőleg arányosan képviselve legyenek. Ily tagok kijelölése végett a jegyzéket összeállító hatóság a szükséghez képest a különböző érdekképviseleti szervezetekhez forduljon. Az egy-egy jegyzékbe felvett tagok száma a lakosság számához képest állapítandó meg, úgy azonban, hogy egy-egy jegyzékben a tagok száma háromnál kevesebb és húsznál több ne legyen. 4. §. A tagjegyzékeket a jelen rendelet kihirdetése után azonnal össze kell állítani és haladéktalanul meg kell küldeni a kir. járásbiróság vezetőjének. A jegyzékbe felvett tagok — azoknak kivételével, akik mint köztisztviselők már hivatali esküt tettek — legkésőbb működésük megkezdésekor a járásbiróság vezetője előtt esküt vagy fogadalmat tesznek arra', hogy a tisztükkel járó kötelességeket híven, pontosan és részrehajlás nélkül fogják teljesíteni és a hivatali titkot megőrzik. Ha a jegyzékbe foglalt bizottsági tagok száma halál vagy más körülmény folytán csökken és a megürült tagsági helyek betöltése a bizottság működése érdekében szükséges, a jegyzék összeállítására hivatott hatóság a járásbiróság vezetőjének megkeresésére a megürült helyeket új tagokkal tölti be. 5. §. A bizottsági tagok az elnök meghívására a bizottság ülésén megjelenni és a bizottság működésében résztvenni kötelesek s arra őket a bizottság elnöke igazolatlan mulasztás esetében száz koronáig terjedhető s annyiszor, amennyiszer kiszabható pénzbírsággal szoríthatja, a kötelessége ellen súlyosan vétő tagot pedig a tagjegyzékből is törölheti. A bizottsági tagok állása tiszteletbeli. Az együttalkalmazást és egyes ügyekben a közreműködést kizáró körülmények tekintetében a polgári peres eljárásra nézve fennálló rendelkezések irányadók. A tagok kizárása felől a bizottság elnöke, az elnök kizárása felől pedig a kir. törvényszék elnöke határoz. Oly helyeken, ahol erre az ügyek nagyobb számánál fogva szükség van, a járásbíróság mellett több lakbérleti bizottság alakítható. A több bizottság megalakítása kérdésében a járásbiróság vezetője határoz. Több bizottság alakítása esetében a tagjegyzékek összeállítására hivatott hatóság a járásbíróság vezetőjének megkeresésére minden egyes bizottság részére külön-külön tagjegyzékeket állít össze. 8. §. A jegyzői és irodai tennivalókat a kir. járásbiróság személyzete látja el. A bizottság működése felett a felügyeletre a bírósági felügyelet szabályai megfelelően Ahol a lakbérleti bizottság bármely okból meg nem alakítható vagy megalakítása az ügyek előrelátható csekély számánál fogva nem szükséges, a kir. törvényszék elnöke elrendelheti, hogy a jelen rendelet szabályai szerint a kir. járásbiróság egyes bírája lássa el a lakbérleti bizottság hatáskörébe utalt ügyeket. 11. §• A bizottság elnöke, ha az ügy a bizottság hatáskörébe és illetékességéhez tartozik a feleket tárgyalásra idézi, ellenkező esetben a kérelmet indokoltan visszautasltja. Ugyanő teszi meg a tárgyalás előkészítése végett szükséges intézkedéseket. A felek meghatalmazottal képviseltethetik magukat. Ha a tárgyaláson egyik fél sem jelenik meg, a bizottság az eljárást megszünteti. Ha csak az egyik fél jelenik meg, a bizottság az ügyet az ő kérelmére vele egyedül tárgyalja. A feleket az idézésben a mulasztás következményeire figyelmeztetni kell. A bizottság az ügy állásának felderítéséről és a szükséges adatok megszerzéséről hivatalból is gondoskodhatik és evégből tudakozódásokat is foganatosíthat. Bizonyitásfelvétel esetében a járásbíróság előtti polgári peres eljárásra vonatkozó szabályoknak megfelelően jár el. Az eljárást a lehető legnagyobb sürgősséggel kell lefolytatni és lehetőleg egy tárgyaláson kell befejezni. A tárgyalás szóbeli és nyilvános. A felek egyetértő kérelmére a nyilvánosságot ki kell zárni és a nem nyilvános tárgyalás tartalmát közzétenni tilos. Alakszerű tárgyalási jegyzőkönyv készítése nem szükséges. Elég a határozathozatal szempontjából lényeges mozzanatok rövid feljegyzése 12. §. A bizottság a kérelem felől a felek életviszonyainak és az ügy összes körülményeinek szorgos figyelembevételével végzéssel határoz. Ha a felek közt egyesség jön lótre, ezt írásba foglalja; az ilyen egyességnek ugyanaz a hatálya van, mint a birói egyességnek. A határozatot iehetőleg azonnal ki kell hirdetni, legkésőbb három nap alatt rövid indokolással írásba kell foglalni és a tárgyaláson jelen nem lévő féllel mindig, a jelen volt féllel pedig kívánságára írásban kell közölni. A határozatot az elnök írja alá. A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs, kivéve a pénzbírságban marasztaló határozatokat, amelyek ellen közlésüktől nyolc nap alatt egyfokú felfolyamodásnak van helye a kir. törvényszékhez. A határozat a feleket kötelezi és az abban eldöntött kérdés perben sem lehet vita tárgya A felmondás jogszerűségét megállapító határozatban a bizottság meghatározza a kiköltözés teljesítésének határidejét is. Az ilyen, valamint a pénzbeli marasztalást tartalmazó határozat alapján birói végrehajtásnak van helye. 13. §. Az eljárás bélyeg- és illetékmentes. Költségben az ellenfelet rendszerint nem lehet elmarasztalni. Azt a felet azonban, aki az eljárásra nyilvánvalóan alaptalanul adott okot, a bizottság az ellenfél kérelmére a szükséges készkiadásoknak és az időmulasztás által szenvedett veszteségért, amennyiben a körülmények indokolják, napi tíz koronát meg nem haladó kárpótlási összegnek megtérítésére kötelezheti, a képviselettel okozott többköltségben azonban őt ilyen esetben sem marasztalhatja. II. A bizottság eljárása. io. §. Az eljárás kérelemre indul meg. A kérelmet a támogatására szolgáló adatokkal és igazoló iratokkal együtt azon járásbíróságnál kell előterjeszteni, amelynek területén a bérlemény fekszik. A szóval előterjesztett kérelmet jegyzőkönyvbe kell foglalni. 14. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Hatálya Horvát-Szlavonországokra nem terjed ki. Keit Budapesten, 1917. évi február hó 10. napján Sándor János s. k, m. Mr. belügyminiszter. Űr. Balogh Jenő s. k, m. Mr. igazságügy miniszter. Mindkét rendelet a Budapesti Közlönynek 1917. évi február hó ll-én kelt 34. számában tétetett közzé. A Székesfőváros Tanácsa. Budapest Székesfőváros HÁZINYOMDÁJA — 1917. —
