A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár első világháborús plakátgyűjteménye - 1917
1917-03-17 / 7487
1917. A PÁSZKA FORGALOMBA HOZATALA. A Tanács az országos közélelmezési hivatal elnökének ez évi január hó 9-én 1625/1917. szám alatt kelt rendelete folytán és a m. kir. minisztériumnak 1915. évi november hó 23-án 4207/1915. M. B. szám alatt kelt rendelete alapján az ez évi izraelita húsvéti ünnepek alkalmából engedélyezett pászkának a fővárosban való forgalomba hozatalát a következőképen szabályozza: 1. Pászkát (laskát, maceszt) kizárólag csakis fővárosi liszt- és kenyérjegyek (illetve pótjegyek) ellenében és a budapesti Izraelita hitközségek igazolványainak bevonása mellett szabad árusítani és vásárolni, a hit- községi igazolványon fel kell tüntetve lenni a pászka vásárlásra jogosított fél nevének, lakásának és az engedélyezett pászkamennyiségnek. 2. Pászkát március 25-töl (vasárnaptól) kezdve szabad árusítani vagy vásárolni; hogy emellett a pászkát vásárló közönség kenyérhez és liszthez is juthasson, a Tanács kivételesen megengedi, hogy a pászka vásárlása alkalmával az e célra szükséges szelvények a liszt- és kény éljegyekről az előírt eljárástól eltérően necsak széliében, hanem hosszában is levágassanak olyanformán, hogy a pászka vásárlására szolgáló szelvények több hét szelvénycsoportjából egyszerre vágassanak le. 3. A pászka 2, 4 vagy 6 kg. súlyú csomagokban kerül forgalomba; 2 kg. pászkamennyiség a llSZt- éS kenyérjegyek 44 darab szelvényének felel meg, melyeknek mindegyike 5 dkgr. lisztről vagy 7 dkgr. kenyérről szól; 4 vagy 6 kg-os pászkamennyiségért 88, illetve 132 drb jegyszelvényt kell leadni. 4. A pászka árusításával megbízottak és pedig akár a hitközségek saját közegei, akár a hitközségek által megbízott más árusítók, a beszedendő jegyszelvényeket és igazolványokat gondosan gyűjteni és naponta a Központi liszthivatalhoz (IV., Szervita-tér 8.) beszolgáltatni tartoznak; kötelesek továbbá a liszt- és kenyéijegyekre vonatkozólag fennálló egyéb hatósági rendelkezéseket is pontosan betartani. 5. A hitközségek a Központi liszthivatalnak bejelenteni tartoznak, hogy az általuk megbízott pászkaárusítoknak mennyi pászkát, illetve lisztet adtak át; tartoznak továbbá az árusítókat a pászkaárusításra vonatkozó hatósági rendelkezésekre nézve kioktatni; amennyiben pedig valamely pászkaárusító szabályellenesen jár el, vagy bármilyen visszaélést követ el, úgy a büntető rendelkezések következményein kívül, attól a pászka stitési és árusítási engedélyt azonnal megvonni kötelesek. 6. Rituális Vendéglők és kávémérések részére az illetékes hitközségek a megállapított forgalmuknak megfelelő pászkamennyiségre nézve a Központi liszthithivatal utalványait adják ki és az illető vendéglősök vagy kávémérők ezek ellenében szerzik be a pászkát. A rituális vendéglők és kávémérések pászkát csakis liszt- és kenyérjegyszelvények ellenében szolgáltathatnak ki, s a beszedett jegy szelvényeket az illetékes hitközségekhez tartoznak beszolgáltatni, amelyek viszont a jegyszelvényekkel a Központi liszthivatalnak kötelesek elszámolni. 7. Katonai kórházakban ápolt izraelita vallású egyének pászkaszükségletét az illetékes hitközségek látják el és az ekként jegy nélkül kiadott pászkamennyiségről a Központi liszthivatalnak elszámolni tartoznak. 8. Az intézeti háztartások (polgári kórházak, árvaházak stb.) is csak kenyérjegyeik és az illetékes hitközségek ■r . igazolványai alapján szerezhetik be pászkaszükségletüket. 9. Aki a fenti rendelkezéseket megszegi vagy kijátssza, kihágást követ el és az 1914. évi L. t.-c. 9. §-a alapján két hónapig teijedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. A kihágások elbírálására a kerületi rendőrkapitányságok illetékesek. A Székesfőváros Tanácsa. március 17. Budapest Székesfőváros HÁZINYOMDÁJA — 1917. —
