A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár első világháborús plakátgyűjteménye - 1917
1917-02-06 / 19029
1917. február 6. §p Aszalt szilva árusítása. ~ -A Tanács a magyar kir. minisztériumnak 1915. évi november 23*án 4207. M. E. szám alatt kelt rendeleté alapján a következőket rendeli el: Az Országos Közélelmezési Hivatal által a főváros rendelkezésére bocsátott aszalt szilva ez év február 15-től kezdve szilvajegyek ellenében kerül forgalomba. A szilvajegynek minden egy havi szelvénye fél kilogramm aszalt szilva vásárlására jogosít. A szilvajegy február, március, április és május hónapokra szóló szelvényekkel van ellátva. Minden szelvény csak az illető hónapra érvényes és annak ellenében az illető hónapra esó mennyiséget a hónap bármely napján lehet vásárolni. A Tanács az aszalt szilvát a Községi élelmiszerárusító üzem és a Községi lóhúsüzem elárusító üzleteiben, továbbá a Budapesti központi tejcsarnok r.-t. és a Budapesti általános tejcsarnok r.-t. tejfiók üzleteiben, valamint a szilva árusításával megbízott kereskedőknél hozza forgalomba. Minden ilyen elárusító helyen hatósági tábla függesztendő ki, amely egyszersmind az eladási árt is tartalmazza. Ezekben az üzletekben egy havi szelvényre '/2 kg.-nál sem többet, sem kevesebbet eladni, sem vásárolni, sem pedig jegy nélkül árusítani nem szabad. Szilvajegyet csakis fővárosi lakos kaphat, ha eziránt ez évi február hó 10-étől kezdve az Élelmiszer-igazolvány felmutatása mellett a lakása szerint illetékes lisztbizottságnál jelentkezik. A lisztbizottság a szilvajegy kiadását az Élelmiszer-igazolvány lebélyegzésével igazolja. Egy Élelmiszer-igazolvány ellenében csak egy szilva-jegy jár. A havi szelvényt előre levágni tilos, mert az magában nem érvényes. A szelvényeket a jegyről a kereskedő a vásárlás alkalmával vágja le és tartozik azokkal a Központi liszthivatalnak (IV., Szervita-tér 8.) elszámolni. Az eladási ár: 'k kiló aszalt szilva 140 fillér. A csomagolásért külön dijat felszámítani nem szabad. A szilvajegyet akár pénzért, akár más ellenszolgáltatásért vagy anélkül másnak átengedni, vagy pedig azzal bármi más módon visszaélni tilos. Aki a fenti rendelkezések ellen vét, vagy azokat kijátssza, amennyiben cselekménye súlyosabb büntetés alá nem esik, az elül idézett 4207/1915. M. E. számú kormányrendelet értelmében kihágást követ el s az 1914 évi L. t.-c. 9. §-a alapján két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. E kihágások elbírálása az államrendórség hatáskörébe tartozik. A Székesfőváros Tanácsa. Budapest Székesfőváros HÁZINYOMDÁJA - 1917. — 10.650 . 1917—Vili. tan' SZ-
