A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár első világháborús plakátgyűjteménye - 1917
1917-12-06 / 6844
1917. december 6. 123.275 1917—Vili. tan. szám. A népesség összeírása és körzeti beosztása A Tanács az Országos Közélelmezési Hivatalt vezető m. kir. miniszter úr ez évi november 12-én 123.622/1917—II. szám alatt kelt leiratának végrehajtásaképen és az 1915. évi november 23-án 4207. M. E. szám alatt kelt kormányrendelet alapján ez évi december hó ll-re (kedd) a népesség összeírását rendeli el. Az összeírásra szolgáló nyomtatványokat a kerületi elüljáróságok kézbesítő közegei december 8., 9. és 10-én minden házban szétosztják. A háztulajdonos- kötelessége még a kézbesítés napján a ház összes lakásaiban vagy egyéb lakott helyiségeiben az összeiró-iveket szétosztani. Minden főbérlő tartozik a lakásában állandóan lakó minden egyént (felnőtt vagy gyermek, családfő vagy családtag, cseléd, albérlő stb.) az összeíró-ivben név- szerint felsorolni. Albérlők, kik külön háztartást vezetnek (külön főznek), külön Ivet tartoznak kitölteni. Csakis azokat szabad az összeírásba fölvenni, akik állandó budapesti lakosok és akik december ll-én a lakásban tényleg laknak. Vendégeket, avagy húzamosabb ideig Budapestről távollevőket az összeíró-ivbe fölvenni nem szabad. Intézetek (árvaházak, nevelő intézetek, szegényházak stb.) tagjait névszerirt kell az összelró-iven felsorolni. Kórházak ápoltjainak létszámát csak számokban kell feltüntetni. A kórházban lakó orvosi, ápoló és szolga (cseléd) személyzet azonban az összeíró-íven névszerint sorolandó fel. Az intézet vagy kórház épületében lakó alkalmazottak magánlakásairól, mint pld. igazgatói, gondnoki, orvosi, szolgai stb. lakás, egyenkint külön összeiró-ívet kell kiállítani s ezen íven csakis az illető magánháztartáshoz tartozó egyéneket kell kimutatni. Szállodákban és penziókban csakis ezeknek bennlakó alkalmazottjai, továbbá a szállodában és penzióban állandóan lakást bérlő budapesti lakók és családtagjaik írandók össze és pedig az ellátásban részesülő alkalmazottak egy közös összeíró-íven, a külön háztartást vezető alkalmazottak, valamint az állandó lakást bérlő lakók mindegyike külön íven ir-andók össze. A megszálló idegenek (vendégek) az összeírásba nem veendők fel. Katonai épületekben, melyek állandóan katonai célokra szolgálnak, az össze- író-lvek a katonai térparancsnokság útján osztatnak ki. Oly polgári jellegű épületekben, melyek csak a háború tartamára, tehát csak ideiglenesen szolgálnak katonai cólokra, mint p. o. katonai kisegítő kórházzá vagy laktanyává átalakított iskola, gyári vagy más épületek, az összeíró-lveket az illető kerületi elöljáróság osztja szét, de csakis az ezen épületekben lakó polgári egyének (p. o. bennlakó iskolaigazgató, gyári gondnok stb.) részére, ellenben az ezen épületekben elhelyezett katonai népesség (katonák, betegek stb.) részére nem kell összeíró- lveket szétosztani. Az összeiró-iveket a december ll-iki állapot szerint lelkiismeretes pontossággal és a valóságnak megfelelően kell kiállítani. A Tanács az összeírások helyességét a helyszínén eljáró közegei útján ellenőriztetni fogja. Ha valamely ház esetleg kevés összeíró-ívet kapott, a háztulajdonos tartozik a hiányzó íveket a kerületi elöljáróságtól azonnal beszerezni és kiosztani. A kitöltött íveket a háztulajdonos köteles december 12-én összegyűjteni, felülvizsgálni, a bejelentett háztartási tagok számát aláírásával igazolni, a ház összes összeíró-íveit a házi gyüjtőboritékba elhelyezni és ez utóbbinak rovatait megfelelően kitölteni. Az elüljárósági kézbesítők az összeiró-iveket december 13. és 14-én fogják beszedni. A Tanács által később megjelölendő naptól kezdve a fogyasztók körzeti beosztása (rayonálása) fog életbe lépni. E beosztás napjától kezdve a jegyrendszerhez kötött közszükségleti cikkeket csakis abban az üzletben lehet bevásárolni, amelyet a háztartás előzetesen választott és amelyhez ennek alapján a háztartás be lesz osztva. Ecélból a Tanács fölhívja a közönséget, hogy az összeírás alkalmával minden háztartás jelentse be azt az üzletet, ahol az új rendszer életbeléptével a jegyhez kötött cikkeket vásárolni akarja. Ezek a cikkek az összeíró-ív 3-ik oldalán hat csoportba vannak foglalva. Minden csoportra külön üzletet lehet választani; ha azonban valamely üzletben több csoportbeli cikk is kapható, úgy mindezekre ugyanazt az üzletet lehet választani. A Tanács figyelmezteti a közönséget, hogy az összeírás alkalmával lehetőleg azokat az üzleteket jelentse be, ahol eddig is rendszeresen vásárolt. Más üzlet bejelentése előtt ajánlatos az illető üzletben tudakozódni, hogy a kérdéses cikkek árúsltásával foglalkozik-e. A Tanács figyelmezteti továbbá a közönséget, hogy a szalonnát és zsírt ezentúl nemcsak a községi élelmiszerárusltó üzletekben és a községi lóhússzékekben fogják árusítani, hanem azonkívül még 125 hentesnél is, akiknek névjegyzékét a Tanács külön hirdetményben teszi közhírré. Továbbá a kávét ezentúl minden cukorárusító üzletben is lehet vásárolni, a cukrot pedig minden kávéárusítónál. Bevásárló üzletként a kereskedők (fűszeresek, szatócsok stb.), a községi élelmiszerárusító üzletek, a községi lóhússzékek, továbbá a tejcsarnokok fiókjai nemkülönben a fogyasztási szövetkezetek, valamint a hivatalok, gyárak vagy más vállalatok beszerzési csoportjai jelenthetők be, azonban mindig csak azokra a cikkekre, amelyeknek árusításával az illető kereskedő, szövetkezet stb. tényleg foglalkozik. A liszt és a kenyér nem tartozik az új körzeti rendszerbe, hanem azok továbbra is úgy vásárolhatók, mint eddig. Azok a háztartások, amelyek igényt tartanak azokra a kedvezményes árú élelmicikkekre, amelyeket a hatóság esetleg forgalomba fog hozni, a háztartás egész havi jövedelmét az összeíró-íven a valóságnak megfelelően jelentsék be, de csak abban az esetben, ha a háztartás egész havi jövedelme a 400 koronát nem haladja meg. De nem kell jövedelmét bevallania annak, akinek egész havi jövedelme 400 koronát meghalad vagy pedig aki a kedvezményre nem tart igényt. Büntető rendelkezések. Aki az összeírás alkalmával nem állandó budapesti lakost, vagy nem létező, elhalt, elköltözött, avagy távollevő személyt jelent be, továbbá, aki olyasvalakit bejelent, aki más összelró-lvbe már felvétetett, nemkülönben, aki az összeírás helyességét vagy sikerét egyébként kijátssza, illetve veszélyezteti, úgyszintén az a háztulajdonos vagy megbízottja, aki az összeíró-lveknek kiosztása, felülvizsgálása, összegyűjtése és a hatóság részére való átadása iránt tett fenti rendelkezéseket megszegi, kihágást követ el és — amennyiben cselekménye súlyosabb elbírálás alá nem esik — az 1914. évi L. t.-c. 9. §-a alapján 2 hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. , , ... . , A kihágások elbírálására elsőfokon a kerületi rendőrkapitányságok illetékesek. A Székesfőváros Tanácsa. Budapest Székesfőváros HÁZINYOMDÁJA — 1917. —
