A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár első világháborús plakátgyűjteménye - 1917
1917-09-15 / 6573
1917. szeptember 15. 93.177 1917—XV. szám. A tüzelőanyagokkal való takarékosság érdekében a fűtés és világítás korlátozása iránt a m. kir. kormány folyó évi szeptember hó 14-én 3382/1917. M. E. szám alatt kelt rendeletével a következőkép intézkedett: A tüzelőanyagokkal való takarékoskodás érdekében a m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotóit törvényes rendelkezések alapján a következőket rendeli: Általános rendelkezések. i§Lakó-, irodai-, üzleti-, munkahelyiségeket és az oktatás céljára szolgáló helyiségeket az 1917. évi október hó 15. napja előtt -fűteni tilos. Oly lakásban, amelyben beteg vagy elaggott egyén vagy két éven aluli gyermek tartózkodik, egy szoba korábban is fűthető. A hatóság e tilalom alól más indokolt esetekben is felmentést adhat. 2. §. Gáz- és villamosvezetőkbe új bekapcsolások létesítése vagy a meglevőknek kibővítése tilos. A hatóság (29. §.) e tilalom alól a székesfővárosban az országos szénbizottságnak, egyebütt a helyi szénbizottságoknak meghallgatása után indokolt esetekben felmentést adhat. 3. §. A gázt és a villamos áramot ellöállitó vállalatok kötelesek a hálózatukba bekapcsolt motorok használóinak nevét és lakóhelyét, a használat célját, a motorok számát és lóerejét 1917. évi szeptember hó 30. napjáig bezárólag az országos szénbizottságnak (Budapest, IV., Harisköz 3.) bejelenteni. Az országos szénbizottság az ilyen motorok üzemidejét megállapíthatja és egyes motorok üzemét részben vagy egészen be is szüntetheti. Különös rendelkezések. I. Világítás. 4. §■ Gázpillangó égők használata tilos. 5. §. Városok (községek) közvilágítását annyira kell korlátozni, ammennyire azt a közbiztonság érdekei megengedik. Azt, hogy a városi (községi) közvilágítás a közbiztonsági érdekek veszélyeztetése nélkül mennyire korlátozható, a városi tanács (főszolgabíró) állapítja meg. Határozata ellen egyfokú felebbezésnek van helye, városokban a közgyűléshez, egyebütt az alispánhoz. Nyilvános gyűjtemények, múzeumok, kiállítások és "hasonlók csak napvilágnál tarthatók nyitva és mesterségesen csak annyira világíthatok, amennyire ezt a közbiztonsági tekintetek feltétlenül megkövetelik. Mindennemű belső vagy külső, hatáskeltésre szánt reklámvilágitás, továbbá a név- és cégtáblák és ezekhez hasonlók megvilágítása tilos. Nem esnek e rendelkezés alá kórházak, mentő- és tűzoltóállomások, rendörszobák, orvosok lakásai, gyógyszertárak és hasonlók, amelyeknek jelzőtáblái ezentúl is kivilágithatók. 8. §. Az üzletek kirakatai csak a sötétség beálltától kezdve és csak addig világíthatok ki, mig az üzlethelyiség, amelyhez tartoznak, nyitva tartható. Minden egyes kirakat világítására azonban csak egy, akár külső, akár belső lámpa alkalmazható. Ha gázlámpát használnak, ebben csak egy égőt szabad meggyújtani, ha villamoslámpát használnak, az égőtest óránként 60 wattnál többet nem fogyaszthat. A hatóság, ha szükségét látja, a kirakatok világítását még tovább is korlátozhatja vagy egyáltalában be is tilthatja. Üzleteknek egyéb külső megvilágítása, továbbá szállodáknak, vendéglőknek és kávéházaknak, penzióknak, szanatóriumoknak és hasonlóknak, valamint színházaknak, hangversenytermeknek, mozgóképhelyiségeknek, varietéknek és egyéb mulatóhelyiségeknek, egyleteknek, társasköröknek és klubhelyiségeknek külső megvilágítása tilos, hacsak reájuk nézve á hatóság közbiztonság szempontjából másképen nem rendelkezik. 9- §-. ' A 8. §. 2. bekezdésében említett üzleteknek, vállalatoknak stb., a közönség részéről hozzáférhető helyiségeiben a belső világítást a feltétlen szükségnek arra a mértékére kell korlátozni, amely azok rendeltetésszerű használatát még lehetővé teszi és a köz- biztonsági követelményeknek is megfelel. Azokat a helyiségeket, amelyek a mindenkor jelenlevő közönség elhelyezésére nem feltétlenül szükségesek és az üzem folytatásához sem nélkülözhetetlenek, nem szabad megvilágítani. 10. §. Idegenek befogadására szolgáló lakóhelyiségekben, mint szállodákban, vendégfogadókban, penziókban, szanatóriumokban és hasonlókban a lépcső és folyosó világításán, felül csakis a lakott szobák és ezek mindegyike csakis egy-egy égövei világítható. Ha villamos világítás van, óránként 60 wattot fogyasztó égőtestnél nagyobbat használni tilos. 20. §. Központi fűtéseknél, amennyiben ez műszakilag lehetséges és fűtőanyag megtakarításával jár, a fütövezetékböl a nem lakott helyiségeket ki kell .kapcsolni. Nevezetesen ki kell kapcsolni: a) szállodákban, vendégfogadókban, penziókban, szanatóriumokban és hasonlókban a nem lakott szobákat (18. §. 3. bekezdése); b) magánházartásokban mindazokat a helyiségeket, melyek a fűtésre engedélyezett lakószobák számán felül vannak (19. §. és 22. §. 2. pontja). III. Vegyes rendelkezések. 21. §. A hatóság (29. jj.) a székesfővárosban az országos szénbizottságnak, egyebütt akár az országos, akár a helyi szénbizottságnak javaslatára általában -vagy meghatározott időre megtilthatja a csupán szórakozásra szolgáló nyilvános helyiségeknek (mozgófénykép helyiség, orfeum, bar, dalcsarnok, varieté, táncterem, tánciskola stb.), továbbá kluboknak, kaszinóknak és társasköröknek fűtését, valamint a szállodák, vendéglők, penziók és hasonlók játék, társalgó- és fogadó (reprezentáziós) helyiségeinek fűtését is. Nem esnek az előbbi bekezdés rendelkezése alá a színházak, hangversenytermek, továbbképzésre és oktatásra szolgáló helyiségek. A szénbizottság javaslata felöl a hatóságnak 8 napon belül határoznia kell. A határozat ellen a szénbizottság és az érdekelt fél a kereskedelemügyi miniszterhez felebbezhet. A felebbezésnek nincs halasztó hatálya. A hatóság (29. §.) 1. a 8. §. 2. bekezdésében, továbbá a 10. és a 11. §-ban megjelölt helyiségekre nézve az ott megszabott általános korlátok keretén belül pontosan megállapíthatja úgy a fűtés, mint a világítás mértékét és szükség esetében további korlátozásokat is elrendelhet; igy különösen elrendelheti azt is, hogy a gáz- és villanyfogyasztás az előző év megfelelő időszakában fogyasztott mennyiséget esetleg ennek meghatározandó hányadát meg nem haladhatja; 2. az egyideüleg még megvilágítható lakóhelyiségeknek, valamint a fűthető lakóhelyiségeknek számát a háztartásbeli személyek számához, valamint a lakás nagyságához képest a 14. §. 1. bekezdésében és a 19. §. 1. bekezdésében megállapított mértéken túlmenőiig; is korlátozhatja és egyes lakóhelyiségekre nézve rendeltetésük tekintetbevételével a világítást és fűtést egyáltalában meg is tilthatja. 23. §. A kereskedelemügyi miniszter felmerülő szükség esetében a helyiérdekű vasutak, közúti vasutak (sikló, fogaskerekű vasutak) és saját használatú vasutak (sodronypályák) vagy egyes vonalaiknak üzemét korlátozhatja, esetleg egészen beszüntetheti. IV. Záróra. 24. §. A nyilvános étkező helyiségeket (vendéglők, korcsmák, italmérö vagy elárusítóhelyek, kávéházak, cukrászdák és hasonlók), ha a reájuk hatályban álló jogszabályban még rövidebb záróra nincs megállapítva, esti 11 óránál tovább nyitva tartani és mindezeket a helyiségeket, ha a hatályban álló jogszabály későbbi időpontot nem állapit meg, reggeli 5 óra előtt kinyitni nem szabad. Az utóbbi rendelkezés alól a rendőrhatóság indokolt esetekben a helyi viszonyoknak megfelelően kivételeket tehet. E §. rendelkezései nem vonatkoznak a vasúti vendéglőkre, ha nyitva tartásukat az utazó közönség érdekei kívánnák. Éjjeli 11 óra után magánlakásokban sem szabad a zárórára vonatkozó rendelkezések kijátszásával vendégekül látni oly egyéneket, akiknek ott tartózkodása a szokásos vendéglátás körén kívül esik. 25. §. , Minden szórakozó helyet (színházak, kabarék, mozgófénykép helyiségek, kerti mulatóhelyek és hasonlók), továbbá az összes mulatóhelyeket (orfeum, dalcsarnok, varieté, táncterem, tánciskola és hasonlók), valamint felolvasó,' hangverseny és más efféle nyilvános termeket és helyiségeket, végül egyesületeknek (egyletek, társaskörök, kaszinók, klubok és hasonlók) mindazon helyiségeit,, amelyek a tagok vagy vendégek összejövetelére vagy befogadására szolgálnak, esti 11 órán túl nem szabad nyitva tartani. A mozgófénykép vállalatok előadási ideje az első előadás megkezdésétől az utolsó előadás befejezéséig számítva, hétköznapokon naponta 5 órát meg nem haladhat. 26. §. Nyílt árusítási üzleteket (boltokat), az azokhoz tartozó irodai és raktárhelyiségekkel együtt reggeli 6 óra előtt kinyitni és esti 7 órán túl nyitva tartani, azokat a nyílt üzleteket pedig, amelyekben élelmi- vagy egyedárúsági cikkeket árusítanak, reggeli 5 óra elfjtt kinyitni és esti 9 órán túl nyitva tartani nem szabad. Oly üzletekben, ahol élelmi- vagy egyedárúsági cikkek más cikkekkel együtt közös helyiségben árusíttatnak el, este 7 óra után csakis az élelmi- és az egyedárúsági cikkek árusíthatók. Ugyanez a rendelkezés áll az előbbi bekezdésben nem említett nyílt üzletekre is, kivéve azokat: a) amelyekben kizárólag anyagmegmunkálás folyik, b) amelyekben a közönségnek kizárólag helyben való fogyasztásra szolgálnak ki élelmiszereket. Ha az a) pont alá eső üzletek árusításra is be vannak rendezve, ott az árusítás, vagy ha a b) pont alá eső üzletekből — a helyben való fogyasztáson kívül — az utcán át is árusítanak élelmiszereket, az utcán át való árusítás csak ojy időben történhetik, amikor a nyílt árusítási üzletek is nyitva tarthatók. Az üzleti záróráról szóló 1913: XXXVI. t.-c. egyéb rendelkezései érintetlenül maradnak. V. Ellenőrzés. Á 9. §. korlátozásai, kiterjednek mindenféle vállalat, üzem és intézmény, irodai, üzleti, raktári és fogadó (reprezentációs) helyiségeinek megvilágítására is. 12. §. A 8., a 10. és a 11. §-ban megjelölt helyiségek üzleti vagy üzemi időn kívül történő tisztogatásánál a világítást az erre a célra okvetlen szükséges mértékre kell korlátozni. 13. §. Korcsolyapályák világítása tilos; üzemüket a sötétség beálltakor be kell szüntetni. 14. §. Magánháztartásokban egyidejűleg legfeljebb 3 lakószobát és a konyhát szabad megvilágítani, Mellékhelyiségek (elő-, fürdő-, cselédszoba, pince, padláshelyiség) világítását is a legszükségesebb mértékre kell korlátozni. Ha gázvilágítás van, helyiségenkint csak egy, óránkint legfeljebb 125 liter gázt fogyasztó láng éghet; ha villamos villágítás van, csak annyi áramot szabad elhasználni, amennyi egy — óránkint legfeljebb 60 watt áramfogyasztású — égőtestnenk megfelel. Ugyanazon lakóhelyiségnek gázzal és villannyal való egyidejű világítása tilos. z elkerülhetetlen szükséges Szállodák, penziók és hasonlók, valamint magánlakások melegvizszölgáltató központi berendezéseit csakis szombati napon, nyilvános fürdőket pedig csak vasárnapokon és ezenfelül a hét három napján szabad üzemben tartani. Az előbbi bekezdés korlátozása nem vonatkozik olyan ipari üzemekre, amelyekben az alkalmazottak fürdése egészségügyi tekintetből szükséges, továbbá a kórházakra és egyéb gondozó intézetekre, valamint a természetes hévvlzi gyógyfürdőkre sem. 17. §. Nyilvános gyűjtemények, múzeumok, kiállítások és hasonlók csak akkor és csak oly mértékig füthetők, amikor és amely mértékig fűtésük az ott elhelyezett tárgyak épségben fenntartásához elkerülhetetlenül szükséges. 18. §. Üzlethelyiségek, szállodák, vendéglők, kávéházak, penziók, szanatóriumok és hasonlók, továbbá színházak, hangversenytermek, végül egyleti és gyülekező helyiségek fűtését, ha ez egyáltalában nem mellőzhető, az elkerülhetetlen szükség mértékére kell korlátozni; ezekben csak a mindenkor jelenlevők befogadására szükséges és azokat a helyiségeket szabad fűteni, amelyek az üzemhez nélkülözhetetlenek. Ezek a korlátozások, kiterjednek mindenfelé vállalat, üzem és intézmény, irodai, üzleti raktári és fogadó (reprezentációs) helyiségeinek fűtésére is. Szállodákban, vendégfogadókban, penziókban, szanatóriumokban és hasonlókban az idegenek befogadására szolgáló lakó- helyiségek csakis akkor füthetők, ha azokban tényleg laknak. 19. §. Magánháztartásokban legfeljebb csak 3 szobát és a konyhát szabad fűteni. Ezeken kívül füthetők azok a cselédszobák is, amelyeket a cselédség tényleg használ. Ha a háztartásbeli személyeknek száma a cselédeken kívül 8-nál több, a hatóság az 1. bekezdés szerint fűthető szobák számát az okvetlen szükség mértékéig felemelheti. 27. §-A' hatóság a jelen rendeletben foglalt rendelkezések végrehajtását megfelelő igazolással ellátott felügyelő személyek útján ellenőrizheti, nevezetesen: szemlét tarthat a vonatkozó rendelkezések alá eső helyiségekben, megtekintheti az üzleti feljegyzéseket és általában megtekintheti mindazokat az intézkedéseket, amelyek a jelen rendelet megtartásának biztosítása végett szükségesek, különösen intézkedhetik a fűtési és világítási berendezések és a hozzátartozó vezetékek leszerelése, a használati tilalom alatt álló helyiségek lepecsételésq, illetőleg lezárása iránt. Magánlakásokba az ellenőrzésre hivatott közegek csak akkor léphetnek be, ha az ellenőrizendő lakó nevét és címét feltüntető külön hatósági megbízást mutatnak fel. 28. §. A gázt és villamos áramot előállító vállalatok kötelesek a hatóság kívánságára a gáz-, illetőleg a viIlariyfogyasztás tekintetében a kívánt összes felvilágosításokat megadni és a hatóság kiküldötteit ezen rendelet megtartásának ellenőrzésénél minden tekintetben támogatni. VI. Záró rendelkezések. • 29. §. A hatóság alatt ebben a rendeletben elsőfokon: községekben a főszolgabírót, városokban a rendőrkapitányt, Budapestem és Fiumében a m. kir. államrendőrség főkapitányát, másodfokon: községekben és rendezett tanácsú városokban az alispánt, Fiume városában és kerületében a kormádyzói tanácsost, egyebütt a közigazgatási bizottságot kell érteni. 'Az e rendelet alá eső ügyekben csak egyfokú fellebbvitelnek van helye. A fellebbvitelnek nincs halasztó hatálya. 30. §. A jelen rendeletnek a fűtés és világítás korlátozására, vonatkozó rendelkezései nem terjednek ki azokra az esetekre, amikor a világítást és fűtést közvetlenül vagy közvetve kizárólag vizierö vagy földgáz szolgáltatja. 31. §. Ennek a rendeletnek rendelkezései — a 23. §. rendelkezését kivéve — nem terjednek ki a közforgalmú vasutak üzemeire. Alkalmazást nyernek azonban a vasúti üzemet nem közvetlenül szolgáló berendezésekre és létesítményekre, így különösen a vasúti alkalmazottak lakóhelyiségeire és a forgalmi szolgálatra nem használt helyiségekre. 32. §. Aki a jeTen rendeletet, vagy a hatóságnak jelen rendelet alapján kibocsátott rendelkezését megszegi Vagy. kijátszsza, vagy annál közreműködik, az, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el s hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak, a m. kir. államrendőrség működési területén pedig a m. kir. államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. 33. §. Ez a rendelet 1917. évi szeptember hó 17. napján lép életbe. Ettől a naptól kezdve az 1676/1917. M. E. és a 2392/1917. M. E. számú rendeletek helyébe a jelen rendelet lép. Budapest, 1917. évi szeptember hó 14-én. Dr. Wekerle Sándor s. k., m. kir. miniszterelnök. A tanács ezt a rendeletet tudomásulvétel és miheztartás végett azzal a felhívással közli a székesfőváros közönségével, hogy tekintettel a nagy nehézségekre,^melyekkel a lakosság részére szükséges világítási és tüzelőanyagok beszerzése és biztosítása jár, a világítással és tüzelőanyagokkal a legnagyobb mértékben takarékoskodjék. A Székesfőváros Tanácsa. Budapest Székesfőváros HÁZINYOMDÁJA — 1917. —
