A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár első világháborús plakátgyűjteménye - 1917
1917-01-15 / 6854
1917. január 15. munkaszerződései. A főváros tanácsa közhírré teszi, hogy a m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján 3.870/1916. M. E. sz. a. a kővetkezőket rendeli: 1. §■ A kereskedelemügyi miniszter a hadfelszerelési cikkek készítésére vagy szállítására vonatkozó köz- szállitási szerződések tekintetében a kötelezett szolgáltatás teljesítésére szükséges munkáknál alkalmazott munkások védelmére az érdekelt miniszterekkel egyetértve megállapíthatja a legalacsonyabb munkabéreket és az egyéb munkafeltételeket. 2. §• Aki a hatósággal kötött szerződéssel hadfelszerelési cikkek készítésére vagy szállítására kötelezte magát, úgyszintén az, aki az ilyen szerződő fél (a fővállalkozó) részéről vállalt szolgáltatás teljesítését mint aiszállitó vagy alvállalkozó, akár részben, akár egészen elvállalta, a kötelezett szolgáltatás teljesítésére szükséges munkáknál általa alkalmazott munkásoknak — ideértve az otthonmunkásokat is — nem fizethet alacsonyabb munkabéreket és velük szemben nem köthet ki súlyosabb munkafeltételeket, mint amelyek a hatósággal kötött szerződésben vagy a kereskedelemügyi miniszternek az I. §. alapján kiadott szabályzatában legalacsonyabb munkabérekül vagy egyéb munkafeltételekül meg vannak állapítva. Az ezzel ellenkező kikötés hatálytalan és a munkaadó a netalán alacsonyabban kikötött munkabér helyett azt a magasabb bért köteles a munkásnak kiszolgáltatni, amely a közszállitási szerződésben vagy a kereskedelemügyi miniszter által kiadott szabályzatban az illető munkanemre nézve legalacsonyabb munkabérül meg van állapítva. 3. §• A fővállalkozó köteles a 2. §. alá eső szerződésnek a munkások bérére és az őket illető egyéb munka- feltételekre vonatkozó kikötéseit munkásaival, valamint az alszállitóval és az alvállalkozóval a szerződés megkötésekor, a jelen rendelet életbelépte idejében már megkötött szerződésekre nézve pedig a jelen rendelet életbeléptétől számított nyolc nap alatt közölni Az aiszállitó és az alvállalkozó szintén köteles alkat mázott munkásainak az említett szerződéses kikö téseket, úgyszintén a fővállalkozó nevét (cégét) és lakóhelyét késedelem nélkül tudomására juttatni. A fővállalkozó ezenfelül kezesként felel azért a bérért, amelyet az aiszállitó és az alvállálköző munkásainak a 2. §. értelmében kiszolgáltatni köteles, feltéve, hogy a munkás követelését a fővállalkozónál legkésőbb harminc nap alatt bejelenti attól a naptól számítva, amely napon az elvállalt munkát a fővállal kozó vagy a hatóság átvette. 4. §. \ Az a munkaadó, aki a jelen rendeletben, vagy a jelen rendelet alapján a kereskedelemügyi miniszter által kiadott rendeletben megszabott kötelezettségét megszegi vagy kijátssza — amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik—kihágást követ el s hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő Ha megállapítható annak a nyereségnek mennyi sége, amelyet a tettes cselekményével illetéktelenül elért, az alkalmazandó pénzbüntetés kétezer koronán felül a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összegig terjedhet. E kihágás miatt az eljárás az ipari kihágások elbírálására hivatott közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak hatáskörébe tartozik. A kereskedelemügyi miniszter azt a munkaadót, a ki a jelen rendeletén alapuló kötelezettségét meg szegi, a közszállitásokból meghatározott időre zárhatja. 5. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe.  Székesfőváros Tanácsa. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS HÁZINYOMDÁJA — 1917. hadfelszerelő munkások
