A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár első világháborús plakátgyűjteménye - 1916
1916-02-03 / 12293
HIRDETÉS a jövedelemadó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában. A hadsegélyezós céljaira a jövedelemadónak ideiglenes és részleges életbeléptetéséről szóló és az 1915. évi XXI. t.-c. 7. S-a szerint hatályában az 1916. évre is fenntartott 1914. évi XLVI. t.-c. 1. §-ában foglalt rendelkezések alapján mindenki, akinek összjövedelme az 1915. évben a 20.000 K-t meghaladta, ezen őt, illetve a vele közös háztartásban levőket megillető összjövedelméről, származzék az akár a magyar szent korona országainak területéről, akár a külföldről, 1916. évi március hő 15-ig bezárólag vallomást adni tartozik. A vallomás az előirt vallomási Íven adandó. 1. Az 1909. évi X. t.-c. 9. §-a szerint adóköteles jövedelemnek tekintendő az adókötelesnek bármely forrásból eredő és akár tényleg befolyó, akár őt megillető pénzbeli vagy értékkel bíró egyéb bevétele, amelyhez a saját házában, vagy illetménykép, avagy ingyen bírt lakásának haszonértéke, továbbá akár a sajátjából felhasznált, akár ületménykép, vagy ingyen kapott gazdasági, üzleti és más cikkeknek pénzértéke is hozzászámítandó. Ennek a nyers bevételnek a törvény szerint megengedett levonások után fennmaradó része alkotja az adóköteles tiszta jövedelmet. Arra nézve, hogy a bármely forrásból eredő bevétel alatt mi értendő kijelentetik, hogy ez a meghatározás nemcsak az 1909. évi X. t.-c. 10. és 15. §-aiban felsorolt jövedelemforrásokból származó bevételekre vonatkozik, hanem mindazt a bevételt is magában foglalja, melyet az adózó — az említett forrásokon kívül — bárhonnét tulajdonul kézhez vett. 2. A vallomást annál a községi elüljáróságnál (városi adóhivátalnál, a székesfővárosi adóhivatal kerületi osztályánál) kell benyújtani, amelynek területén a természetes személy állandóan lakik vagy tartózkodik. A vallomás lezárt borítékban is beadható, ez esetben azonban a nevet és a lakást a címlapon pontosan ki kell tüntetni. Az adóköteles állandó lakhelyének azt a községet (várost) kell tekinteni, ahol viszonyainak megfelelően berendezett lakása van. Csak időleges és átmeneti tartózkodásra berendezett megszállóhely lakásul nem tekinthető. Éhez képest azok az adókötelesek, akik szórakozás végett, vagy üzleti, illetőleg egyéb okokból (pl. mert védkötelezettségüknek másutt tesznek eleget, vagy tanintézeti hallgatók, vagy üzletük másutt van, mint ahol laknak) az évnek egy részét állandó lakóhelyükön kívül töltik, mindenkor állandó lakóhelyükön adnak vallomást. Több lakóhely esetén, vagyis ha ugyanazon adókötelesnek két vagy több községben van az előző bekezdésben foglalt meghatározásnak megfelelő állandó lakóhelye, a szóbajöhető községek közül az adóköteles vallomását annál a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál, székesfővárosi adóhivatal kerületi osztályánál) tartozik benyújtani, ahol jövedelemadóját tárgyaltatni akarja. Az adókivetés helyének ekként történt ipegválasztását köteles a fél a vallomási ívbe annak legutolsó tételénél is beírni és arról, hogy az adókivetés helyéül melyik községet választotta, 1916. évi február hó végéig az állandó lakóhely szempontjából szóbajöhető községek mindegyikének elöljáróságát (városi adóhivatalt, székesfővárosi adóhivatal kerületi osztályát) szóban vagy írásban értesíteni. 3. Az adóköteles jogi személyek nevében igazgatóságuk, illetőleg törvényes képviseletük székhelyén adandó a vallomás. 4. A külföldön lakó azok a magyar állampolgárok, akiknek az ország területén sem lakóhelyük, sem tartózkodási helyük nincs, jövedelmi vallomásukat itteni utolsó lakóhelyükön kötelesek benyújtani. Ha pedig ily lakóhely nem ismeretes, a vallomási ív bármelyik községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál, a székes- fővárosi adóhivatal kerületi osztályánál) beadható, amelynek területén a jövedelmi forrás létezik. 5. Az országban nem lakó külföldiek abban a községben (városban) adnak vallomást, ahol az ingatlan, az ipari vagy kereskedelmi vállalat vagy telep fekszik, a követelés zálogjoga biztosítva van, illetőleg a vagyonjog létezik. Több ilyen jövedelemforrás esetén a vallomási ív bármelyik községi elülj áróságnál (városi adóhivatalná1, a székesfővárosi adóhivatal kerületi osztályánál) beadható, amelynek területén a jövedelmi forrás létezik. 6. A külföldön lakó azok a magyar állampolgárok, akiknek az ország területén sem lakóhelyük, sem tartózkodási helyük nincs (4. pont), valamint az országban Bem lakó külföldiek (5. pont) vallomásukat a székesfővárosi adófelügyelőnél (központi osztály) is beadhatják, aki azt szükség esetén az illetékes pénzügyigazgatósághoz haladéktalanul továbbítja. 7. Az ingyen kiszolgáltatandó vallomási ív a félnek hivatalból kézbesítve nem lesz, hanem azt az adóköteles a községi elülj ár óságnál (városi adóhivatalnál, a székesfővárosi adóhivatal kerületi osztályánál) maga vagy megbízottja veszi át. 8. Ha a vallomásadásra kötelezett a vallomási ívet kiállítani nem tudná, a községi elüljáróság (városi adóhivatal, a székesfővárosi adóhivatal kerületi osztálya) köteles a tollba mondott vallomás alapján a vallomási ívet díjtalanul kitölteni s ennek megtörténtét hivatalból bizonyítani. 9. A vallomást nem önjogú (gyámolt vagy gondnokolt), valamint jogi személyek nevében a törvényes képviselő (gyám, gondnok, igazgató stb.) adja, aki ezeknek érdekeit a továbbiakban felelősség mellett szintén képviseli. A szolgálatban álló kiskorúak azonban, ha kinevezésszerű rendelvénynyel (szerződéssel vagy más módon) biztosított szolgálati illetményük van és ennek betudásával összes jövedelmük a 20.000 K-t meghaladja, vallomásukat önmaguk adják. 10. A vallomásadásra kötelezettek vallomásukat meghatalmazottjaik útján is benyújthatják, a meghatalmazott ténykedéséért azonban a meghatalmazó anyagilag felelős. A meghatalmazottak e minőségüket hivatalos felszólításra igazolni tartoznak. A meghatalmazás bélyegmentes. A vagyon kezelésével vagy gondozásával megbízottat külön meghatalmazás nélkül is meghatalmazottnak kell tekinteni. 11. Aki vallomását az előírt határidőben, vagyis 1916. évi március hó 15-ig be nem adja, a kivetés során megállapított adónak 1°o-át, ha pedig a pénzügy igazgatóság (adófelügyelö) részéről a vallomás beadása végett hozzá intézett felhívásnak meg nem felel, a megállapított adónak további 4° o-át fizeti pótlék fejében. 12. A vallomás átadójának kívánatára a vallomás benyújtásáról hivatalos elismervényt kell adni. Ha pedig a vallomási ív boríték alatt nyújtatott be, ez a körülmény a hivatalos elismervényben külön is megemlítendő. 13. Ha a va'lomásadásra kötelezett hadbavonult és olyan meghatalmazottja, aki az 1909. évi X. t.-c. 73. §-ához képest a vallomási ívet helyette és névében kiállíthatná és aláírhatná, nincsen, a községi elüljáróság (városi adóhivatal, a székesfővárosi adóhivatal kerületi osztálya) a vallomási ívet hivatalból fekteti fel és annak első lapján a név- és foglalkozásra és a lakóhelyre vonatkozó rovatokat kitölti; azután pedig a vallomás elmaradásának fentebb említett indokát a vallomási ív végén pecsét alatt igazolni köteles. Ebben az esetben az adópótlék alkalmazásának (11. pont) helye nincs. 14. Ha a fél az 1915. évre olyan vallomást adott, melyben jövedelmét számszerűleg vallotta be, s ha ezen jövedelmekben azóta változás nem állott be: elegendő, ha az 1916. évre szóló vallomásában erre a körülményre olyformán hivatkozik, hogy az 1915. évre adott bevallásában foglalt jövedelem részletezést változatlanul fenntarlja. A netáni terheknek részletes bevallása és igazolása azonban még ebben az esetben sem engedhető el. 15. Az 1909. évi X. t.-c. 71. §-a szerint jövedéki büntető eljárás alá eső kihágást követ el a vallomás adására kötelezett, ha a jövedelemre vonatkozó vallomásában, vagy illetékes helyről hozzá intézett kérdésekre adott írásbeli vagy jegyzőkönyvbe mondott válaszában, vagy jogorvoslatának indokolásában tudva valótlan és szándékos félrevezetésre irányuló nyilatkozatot tesz, mely az adó megrövidítésére alkalmas, illetőleg adóköteles jövedelemforrást szándékosan elhallgat. Büntetlen marad azonban a tettes, ha a följelentés megtörténte vagy a vizsgálat megindítása előtt nyilatkozatát illetékes helyen kijavítja vagy kiegészíti, illetőleg az elhallgatott jövedelmet bevalţja. Kelt Budapesten, 1916 évi február hó 3-án. A székesfőváros tanácsa. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS HÁZINYOMDÁJA — 1916. —
