A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár első világháborús plakátgyűjteménye - 1916
1916-01-27 / 6823
Az újabb Liszt- es kenyérjegyek használatának szabályozása. A Tanács a Liszt- és kenyérjegyekre nézve az 1916. évi január 4-én 1167/1916—Vili. tanácsi szám alatt kibocsátott hirdetménnyel kapcsolatban a m. kir. minisztériumnak 1915. évi december hó 27-én 4586. M. E. szám alatt kelt rendelete alapján az alábbi újabb rendelkezéseket lépteti életbe: A Liszt- és kenyérjegy. 1. Január 30-tól Liszt- és kenyérjegyet csak az kap, akinek a január 10-iki lisztösszeírás szerint saját lisztkészlete nincsen. Akinek saját lisztkészlete van, az Liszt- és kenyérjegyet csakis attól a héttől kezdve fog kapni, amely héten készlete már elfogy. Hogy egy háztartásban, amelynek lisztkészlete van, hányán kapnak jegyet, az a következő módon állapíttatott meg: A háztartásnak annyi tagja, ahányra a lisztkészletből egyenkint 50 kg. jut, augusztus 16-ig liszttel teljesen ellátottnak tekintetik s ezért jegyet nem kap. A lisztkészlet maradékával a háztartásnak egy további tagja csak részben ellátottnak tekintetik és ennélfogva ez a tag attól a héttől kezdve fog jegyet kapni, amely héten ez a készletmaradék, hetenkint 168 dekagramm megengedétt lisztfogyasztás mellett, elfogy. A háztartás többi tagja úgy tekintetik, mint aki liszttel egyáltalán nincsen ellátva és ezért Liszt- és kenyérjegyet már január 30-tól fogva kap. A Liszt- és kenyérjegyek kiosztásának ez a m\ódja arra nyújt lehetőséget, hogy a háztartások nagy része, noha lisztkészlete van, már most jut Liszt- és kenyérjegyhez. Ehhez képest a folyó évi január 4-én 1167. szám alatt kiadott hirdetmény 10. pontjában közölt példa helyett az alábbi számítási mód irányadó.. Például: Egy 5 tagú háztartásnak január hó 10-én, azaz a lisztösszeírás napján, 120 kg. lisztje volt, amely készlet a fent hivatkozott H67. számú hirdetmény szerint január 30-án még hiánytalanul meglevőnek számit. Kérdés: E háztartás hány jegyet kap? Felelet: Ahányszor az 50 kg. a 120 kg.-ban foglaltatik, annyi tagja a háztartásnak tekintetik liszttel teljesen ellátottnak. 120 : 50 = 2, vagyis a háztartásnak 2 tagja van liszttel teljesen ellátva és marad még 20 kg. liszt. Ez a két tag augusztus 16-ig nem kap jegyet. A 20 kg. lisztmaradékkal a háztartásnak egy harmadik tagja csak részben ellátottnak tekintetik, még pedig annyi hétre, ahányszor a hetenkinti 168 dkg. (vagyis 168 kg.) a 20 kg.-ban foglaltatik. 20:168 = Iľ90 kg., a háztartásnak harmadik tagja tehát január 30-tól kezdve kereken II hétre, vagyis április 15-ig van liszttel ellátva s így csak április 16-tól kezdve fog jegyet kapni. A háztartás negyedik és ötödik tagjának lisztszükségletét a készlet már nem födözi, ezek tehát már január 30-tól kezdve kapnak jegyet. A Kenyérjegy. 2. Azok, akik nem háztartásban, hanem rendszerint vendéglőben, pensióban, kifözőben stb. étkeznek, lisztre nem tarthatnak igényt. Ezek Liszt- és kenyérjegy helyett csupán Kenyérjegyet kapnak. A Kenyérjegy egy-egy hétre 21 szelvényt tartalmaz, amelyek mindegyike 8 dkg. kenyér vásárlására jogosít. Kenyérjegy ellenében lisztet nem lehet vásárolni. A Pótjegy. 3. Akiknek foglalkozása nehéz testi munkával jár, azok Liszt-és kenyérjegyükön, illetve Kenyérjegyükön felül Pótjegyet kaphatnak. A Pótjegy napi szelvényekből áll, melyeknek mindegyike az elfogyasztható napi lisztmennyiséget 24 dekagrammról 30 dekagrammra, az ennek megfelelő napi kenyérmennyiséget pedig 336 dekagrammról 42 dekagrammra emeli. Pótjegyre csakis budapesti lakos tarthat igényt és pedig: a) Az ipar körében alkalmazott és foglalkoztatott férfi vagy női segéd- személyzet, u. m. művezető, előmunkás, segéd, tanonc, munkás, napszámos, kocsis, háziszolga. A szállodai, pensió, vendéglői, kifőző, kávéházi és kávémérő iparüzletekben alkalmazott segédszemélyzet, amennyiben ott természetben való élelmezésben részesül, Pótjegyet nem kap. b) Az az önálló iparos, aki összesen 5-nél nem több segédszemélyzetet foglalkoztat. c) Kereskedelmi, szállítmányozó vagy fuvarozó vállalat körében minden férfi vagy nő, aki munkakönyv vagy cselédkönyv alapján vagy pedig mint napszámos nyer alkalmazást és foglalkoztatást. d) Közlekedési vállalatoknál az az altiszti, munkás- és napszámos személyzet, amely az üzemnél (forgalom, pálya, műhely) teljesít rendszeres szolgálatot. e) Köz- és magánintézményeknél és intézeteknél alkalmazott és foglalkoztatott férfi és női munkások, illetve napszámosok, amennyiben nem részesülnek természetben való élelmezésben. f) Állandó alkalmazásban nem lévő minden más hivatásos bérmunkás és napszámos, valamint az önálló keresettel bíró otthonmunkás, akár férfi, akár nő, akinek rendszerinti foglalkozása nehéz testi munkával jár. Az a), c), d) és e) pont alá eső egyének részére a Pótjegyeket a munkaadó a nála jelentkező igényjogosultak pontos kimutatása alapján, (név, foglalkozás, lakás, a kerület, utca, házszám megjelölésével) az ipartelep (vállalat, intézet) helye szerint illetékes lisztbizottságtól tartozik átvenni és azok részére kiosztani; a b) és f) pont alattiak, valamint azok a budapesti lakosok, akik vidéken foglalkoznak nehéz testi munkával, Pótjegyükért a lakásuk szerint illetékes lisztbizottságnál maguk jelentkeznek. A Budapesten kívül lakó, de a fővárosban alkalmazott egyének a Pótjegyet a vidéki lakásuk szerint illetékes hatóságnál igényelhetik. Katonai személyek ellátása. 4. A katonaság kötelékébe tartozó személyek közül az alábbi pontok szerint azok kaphatnak Liszt- és kenyérjegyet vagy Kenyérjegyet, illetve Pótjegyet, akik a katonai kincstártól természetbeni ellátásban nem részesülnek, illetve akik részére közétkezési pénz nem számíttatik föl, nevezetesen: a) Havidíjasok (tisztek, tisztjelöltek, hadapródok, katonai tisztviselők és rangqsztályba nem sorolt egyéb havidíjasok, mint p. o. törzsőrmesterek, mümesterek stb.), valamint tovább szolgáló altisztek és mindezeknek családtagjai és polgári cselédsége, akár magánlakásban, akár katonai igazgatás alatt álló épületben laknak. b) Mindazok a katonai állományú egyének, továbbá hadimunkások és hadifoglyok, kik valamely polgári közüzemnél vagy magánvállalatnál teljesítenek szolgálatot és ettől nyernek szállást. Ezek részére az üzem vagy vállalat veszi át a kenyérjegyeket. c) Átutazó havidíjasok (lásd az előbbi a) pontot), kik nem szállnak meg szállodában vagy pensióban, valamint ezeknek tisztiszolgái, Napi kenyérjegyet a pályaudvar katonai parancsnokságától kapnak; azok, akik szállodába vagy pensióba szállnak, kenyérjegyüket ott kapják meg. Vegyes rendelkezések. 5. Az étkező helyekén (vendéglő, pensió, kifözés, kantin, egyesületi és mindennemű más étkezde, kávéház, kávémérés stb.) minden jegyszelvény ellenében annyi dekagramm kenyeret kell kiszolgáltatni, amennyiről a szelvény szól. Egy adag (8 dkg.) fehér kenyér ára 6 fillér „ „ (9 „ ) „ „ „ 7 „ (8 „ ) barna kenyér , 5 „ „ (9 „ ) „ „ „ 6 „ 6. Lakásváltozást vagy pedig a háztartás tagjai között előforduló mindennemű változást (születést, halálesetet, stb.), úgyszintén a háztartás lisztkészletének esetleges növekedését, a lakás fekvése szerint illetékes lisztbizottságnál kell bejelenteni. Ugyanide kell a jegyek kiosztására vonatkozó felszólalásokat is intézni. 7. Az intézetek (kórház, zárda, nevelő- és egyéb intézet) részére kiadott Liszt- és kenyérjegyeket az intézet vezetősége a használatbavétel előtt a jegy fejrészén az intézet bélyegzőjével tartozik ellátni. 8. A szállodák és pensiók vezetősége a részükre kiadott Napi kenyérjegyeket a szálloda, illetve pensió bélyegzőjével és a napi kelettel tartozik ellátni; ezeket a jegyeket csakis az ott megszállott vendégeknek és naponkint és fejenkint csakis egy jegyet szabad kiadni. 9. Aki a fenti rendelkezések ellen vét, vagy azokat kijátssza, továbbá, aki a hatóságot hamis adatokkal félrevezeti, aki a jegyeket bármilyen célzattal utánozza, jogosulatlanul avagy szabályellenesen felhasználja, az — amennyiben eljárása súlyosabb elbírálás alá nem esik — am. kir. minisztérium 1915. évi 4586. M. E. számú rendeletének 10. §-a értelmében kihágást követ el s az 1914. évi L. t.-c. 9. §-a alapján 2 hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. E kihágások elbírálására a budapesti m. kir. államrendörség illetékes. 10. Az elülhivatkozott 1167/1916. tan. számú hirdetmény rendelkezései egyebekben továbbra is változatlanul érvényben maradnak. Kelt Budapesten, 1916. évi január hó 27-én. A Székesfőváros Tanácsa. 1916—Vili. tan. szám. Budapest Székesfőváros HÁZINYOMDÁJA — 1915. -
