A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár első világháborús plakátgyűjteménye - 1916
1916-07-27 / 7067
59000. s/, ťk. I. 1916. Á Mapesti m. kir. államrendörség főkapitányságától. Rendelet. A gyalog- és kocsiközlekedés rendjének a budapesti m. kir. állami hidakon, nevezetesen a Széchenyi-Lánczhidon, Margit-hidon, Ferencz József-hidon és az Erzsébet-hidon való biztosítása végett az 1881: XXI. t.-cz. 7. §-ának a) pontja és 8. §-a alapján a következőképpen rendelkezem: I. A gyalogközlekedésről. 1. §. A gyalogosok mindig a menetiránynak megfelelő jobb oldali gyalogjárón kötelesek haladni. A gyalogjáróról a kocsiutra lelépni tilos. Egyik gyalogjáróról a másikra átmenni csak ott szabad, ahol a két hídfő között a hid valamely pontján közuti-vasuti, vagy társaskocsi-megállóhely van. 2. %. A gyalogjárón megállni, csoportosulni, vagy a közlekedést bármi más módon akadályozni tilos. 3. %. Azok a gyalogosok, akik félkézben hordható pod- gyásznál nagyobb terhet visznek magukkal, a kocsiuton, s ennek mindenkor a jobb oldalán kötelesek menni. Ha többen vannak, csak egymás után haladhatnak. 4. §. Körmenet vagy nagyobb néptömeg zeneszóval, vagy ütemes lépésben nem mehet át a hidakon. 5. §. Katonai csapatok csak zárt sorokban, zene-, dobós trombitaszó nélkül haladhatnak át a hidakon, ütemes lépésben pedig csak olyan csapat, melynek létszáma 50 embernél nem nagyobb. Lovas-, tüzér- és szekerész-csapatok a Széchenyi-Lánez- liidon és az Erzsébetliidon csak elkerülhetetlen szükség esetén vonulhatnak át. II. A kocsiközlekedésről. 6. §. Hajtani csak a kocsi-ut baloldalán szabad, az elő- rehajtás pedig csak jobbfelé történhetik. 7. %■ A liidfőknél minden jármű csak az emberi lépésnek megfelelő sebességgel haladhat. A hidon vigyázva és óvatosan kell haladni, hogy a közlekedés akadályozva vagy veszélyeztetve ne legyen. A hídfőknél előrehajtani mindenféle járműnek tilos. 8. §• A Széchenyi-Lánezhid jobbparti hídfője előtti téren a hidra való felhajtásánál a következő rendet kell megtartani: a) A Tabán felől jövő járművek már a kereskedelemügyi minisztérium épületének a Tabán felé eső sarkától, a V i- zivárosból jövők a budai takarékpénztári épületnek a Víziváros felé eső sarkától, az alagútból és a Várból jövők pedig a takarékpénztári épületnek az Albrecht-ut felé eső sarkától kezdve egészen a hídfőig csak az emberi lépésnek megfelelő sebességgel haladhatnak. b) Ha a térre egyszerre több oldalról hajtanak be, az elsőség a Tabán felől érkező járműveké, ezek után a Vízivárosból, majd az alagútból és a Várból jövők hajthatnak a hidra. 9. §. A fogatok és bérkocsik, ha előttük szabad az út, lassú ügetésben haladhatnak, a gépjárművek pedig ennek megfelelő sebességgel. A bidon előrehajtani csak a most felsorolt járműveknek szabad, de csakis akkor, ha a kocsiút jobboldala teljesen szabad és a megelőzendő jármű előtt van annyi hely, hogy baloldalra nyomban visszatérhetnek. 10. §. Reggeli 7 órától este 9-ig a Széchenyi-Lánczhidon teherrel megrakott rugó nélküli szekerek nem közlekedhetnek. 11. §. ügy a megrakott, mint az üres teherszekerek, valamint a rugó nélküli járművek csak lépésben haladhatnak a hidakon. Teherkocsikkal, akár üresen, akár teherrel haladnak, előrehajtani tilos. 12. %. Két egymásután haladó teherkocsi között legalább 8 méter távolságot szabadon kell tartani. 13. §. A Széchenyi-Lánezhid két pillérkapuzata alatt egymás mellett egyszerre két teherszekérrel áthajtani tilos. Az üres szekér a megterheltnek, ha pedig mindkettő üres vagy terhelt, a lejtőn lefelé haladó a felfelé haladónak áthajtását bevárni köteles. 14. §. Az egyfogatu teherszekerek legfeljebb 15, a két- fogatu közönséges szekerekre 30, a közönségesnél szélesebb, hosszabb, legalább két ló által vont és széles keréktalppal biró szekerekre 40 mm.-nál nagyobb súlyú terhet felrakni tilos. 40 métermázsát meghaladó teher legalább 4 méter tengelytávolsággal és 16 centiméter széles keréktalppal biró, erős szerkezetű kocsival vagy gépjármüvekkel szállítható csak a hidakon. Oly terhet, melynek súlya a jármű súlyával együtt 120 métermázsát meghalad, a Széchenyi-Lánczhidon szállítani tilos. 160 métermázsát meghaladó teher csak a Margit-hidon és a Ferencz József-hidon szállítható, és pedig csak a budapesti m. kir. állami hidak igazgatóságánál történt előzetes bejelentés és az igazgatóság által esetenként meghatározott külön feltételek betartásával. 15. %. Rossz karban tartott, hiányosan felszerelt, vagy dörzsfék nélküli járművel a hidakra hajtani tilos. 16. §. A hidakon lebonyolódó közlekedés akadályozása, ha az a jármű rossz szerkezete, az igavonó állatok gyengesége, szerszám-szakadás, kerék, tengely vagy a jármű más részének törése miatt történik, akkor is kihágást képez, ha a jármű megterhelése nem haladja meg a 14-ik §-ban megbatározott mértéket. 17. §. Ősszel, az esős időszak beálltával, valamint télen, fagyos és ónós időben a lovakat éles patkókkal kell ellátni. 18. %. Ha a jármű a hidon bármi okból elakad, a kocsisnak, illetve vezetőnek azonnal előfogatról kell gondoskodni, hogy a közlekedés meg ne akasztassák. 19. §. A közúti vasúti kocsik, valamint a társaskocsik is a hídfőknél legfeljebb 6 km. óránkinti menetsebességnek megfelelő gyorsasággal, a hidon pedig általában csak mérsékelt sebességgel haladhatnak. 20. §. Kézikocsival és taligával a kocsiút baloldalán kell haladni. 21. A hidvámnak megfelelő összeget köteles mindenki átadásra készen tartani, hogy a pénzváltás miatt a forgalom fennakadást ne szenvedjen. III. A marhahajtásról. 22. §. Szarvasmarhákat a hidakon nagyobb csoportban áthajtani csak esti 11 ólától reggeli 5 óráig szabad. 23. $. A csordát a kocsiút közepén kell terelni s a hajcsároknak vigyázni kell arra, hogy egyes állatok a csordából ki ne szaladjanak s a közlekedést ne veszélyeztessék. 24. Marhákat hármasával összekötve, külön-külön hajcsárral, a Margit-hidon és a Ferencz József-hidon déli 12 óráig, egyenkint, kötélen vezetve pedig a hidakon egész napon keresztül lehet hajtani. Büntető-rendelkezések. 25. §. Kihágást követ el és az 1881: XXI. t.-ezikk 8. §-n értelmében 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, aki ezen rendelet 1—4. és 20—24. §-aiban foglalt rendelkezéseket vagy tilalmakat megszegi. A rendelet 6—19. §j-aiban foglalt rendelkezések é>s tilalmak megszegése pedig az 1879: XL. t.-cz. 120. §-a alapján bűn tettetik az illetékes kér. kapitányság, mint rendőri büntetőbíróság által. Életbeléptető rendelkezés. 26. §. Jelen rendelet kihirdetésekor nyomban hatályba lép. Egyidejűleg a hidakon való közlekedést szabályozó 363061fk. I. 903. számú rendeletét hatályon kivül helyezem. Budapest, 1916. évi julius hó 27-én. Dr. Boda Dezső s. k. főkapitány. Radó Izor, Budapest,
